 |
(MTI) - Forgách András író elmondta, hogy Szemző Tibor zeneszerző, performer és médiaművész az ötletgazda, ő kereste meg, hogy írjon olyan forgatókönyvet Franz Kafkáról, a német nyelvű prágai íróról, amelyikből egy másik Kafkát ismerhet meg a hallgató, nem a szorongó, depressziós írót, hanem a szeretetre méltó embert, a talpraesett jogtanácsost, a szikrázó humorú, ötletes, figyelmes, a szépségre fogékony, sörözni, úszni, evezni szerető férfiút is.
Azt is tudta, hogy Szemző Tibor a szövegbe fogja komponálni a zenét. Több rétegű darab született: felhasználta Gustav Janouch Beszélgetések Kafkával című könyvének beszélgetés-töredékeit és mai jeleneteket írt bele. Kafka életének valós berlini története, amikor a játszótéren egy síró kislányt faggatott és kiderült, hogy elveszett a babája. Azzal vigasztalta meg, hogy a baba világkörüli útra ment, ezután minden nap jött az író egy babalevéllel és fölolvasta a kislánynak. Ezek a babalevelek elvesztek, de létezésükről utolsó szerelmétől, a sziléziai születésű, fiatal Dora Diamanttól lehetett tudni.
Forgách András újra megírta a babaleveleket és fölhasználta A császár üzenete című rövid Kafka novellát. Fölidézte azokat a beszélgetéseket is, amelyeket Klopstock Róbert dombóvári születésű orvostanhallgatóval folytatott Kafka Prágában a 20-as években. A fiatal medikus, aki a Kafka családnál lakott, azt mondta az íróról, hogy megtalálta benne elveszett bátyját. Klopstock orvosként is végig Kafka mellett volt és a Bécs melletti Kierling szanatóriumában az ő karjai közt halt meg 1924-ben. Klopstock a nácizmus elől az Egyesült Államokba emigrált és tüdőspecialista lett - tette hozzá Forgách.
Szemző Tibor elmondta, hogy Kolkatába (Calcutta) utazott 2007-ben, és a hosszú repülőútra Kafka novellákat vitt. Az író más volt abból a világból, olyan távolságból nézve, másképp látja az ember saját magát is, és érdekelte, hogyan érződik ki az írásokból Kafka identitása. Akkor határozta el, hogy A császár üzenete című rövid - Szemző szerint - zen szöveget beszélt nyelvekre veszi fel. Anyanyelviekkel 29 nyelven rögzítették, és a beszélt hang mint zenei szólam funkcionál benne.
Hozzátette, hogy tavaly márciusban volt a rádiójáték premierje az MR1-en. Készítettek belőle egy 1 órás fesztiválváltozatot, ezt viszik most Hvarra és az európai rádiós fesztiválra, a Prix Europa nevű seregszemlére, amelyet 1987 óta rendeznek Berlinben, ezúttal október 20-27 között.
A horvátországi rádiós fesztivál - amelyet 1997 óta tartanak - névadója Marko Marulic reneszánsz költő, humanista, aki Spalatóban (Split) született és Raguzában (Dubrovnik) élt és dolgozott. Főműve a horvát nyelven írt Judita, amelyben a bibliai Judit történetét dolgozta fel. Kora délszláv irodalmának legkiemelkedőbb alakjának tartják. 1993 óta az 500 kunás bankjegyen az ő arcmása van.
A fesztiválon való részvétel feltétele, hogy csak 1921 előtti, az irodalmi és a kulturális örökséghez tartozó régi szövegek felhasználásával készült művekkel lehet pályázni. Azért ez a meghatározott dátum, mert akkor készült az első rádiódráma. A horvát rádió hangjáték osztálya az első hvari fesztiválra a Magyar Rádióból Simon Lászlót hívta meg a zsűri elnökének és Sumonyi Pap Zoltánt az egyik tagnak. 2001-ben Balázs Attila és Jósvai Lídia dokumentumjátéka, az Elfelejtett álom különdíjat nyert. 2007 óta a magyarok most először indulnak a Prix Marulicért A császár üzenetével.
