"Lassacskán és végképp, örökre kifutnak azok a nemzedékek, melyek, olykor nagyhangon, máskor némiképp szégyenlősen élcelődve magukon, egymás között szinte mániákusan újra meg újra előhozták hadseregbéli viselt dolgaikról való emlékeiket. (...) Az úgynevezett katonaság. Hadsereg, néphadsereg, kinek hogy. Ilyesmi története sokunknak van. Ennél szomorúbb is. Tragikus. És vidám. Mulatságos, keserédes, ijesztő. Ijesztően nők nélküli. Elmúlt, hála az égnek, nagyon nem baj: noha nagy baj, hogy így véget érnek a dolgok. Az Ismeretlen katona című könyv búcsú egy igazi "férfitémától" - írja a neves és elismert kortárs magyar írók, így egyebek között Vámos Miklós, Parti Nagy Lajos, Garaczi László, Háy János, Ferdinandy György műveit antológiába szerkesztő, Kukorelly Endre. Október 9-én, 19 órától Borbély Szilárd, Bozsik Péter, Józsa Márta, Mile Lajos, Tóth Farkas, Szilasi László és Zemlényi Attila raporton a Deák Ferenc utcai Grand Caféban.
Egy nappal később, délután 16 órától találkoznak mindazok, akik Molnár Ferencnek a leghíresebb prózai művét veszik szájukra, és azt megosztják mindenkivel. A Régi Zsinagógában A Pál utcai fiúkból olvas fel Dési András, Egyed Erika, Garaczi László, Hárs Endre, Kemény István, Kiss Attila, Kukorelly Endre, Németh Gábor, Odorics Ferenc, Ötvös Péter, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Sághy Miklós, Szabó Éva, Szijj Ferenc, Szilasi László, Záhonyi Enikő, Závada Pál, Zeke Gyula, Balog József és meglepetésvendégek.
Bán Zoltán András legújabb, Hölgyszonáta című kötetében három elbeszélés olvasható: az Apám volt, a Kotányi főhadnagy és a címadó mű. Az írásokban semmi sem az, aminek első pillantásra látszik. Az Apám volt maró hangú pamfletjének távoli és megközelíthetetlen hőse, a holokauszt-túlélőből lett sikeres író - Kertész Imre - saját sorsának foglyaként mutatkozik meg - tájékoztat a könyv ajánlója. A Kotányi főhadnagy ávós tisztjének a haláltánca sajátos, már-már bizarr fénytörésben mutatkozik meg, jócskán távol esve az 1956-os forradalom eseményeinek megszokott ábrázolásaitól. Az operai szcenírozású bosszútörténet, a Hölgyszonáta esetében pedig jó ideig az sem bizonyos, hogy egyáltalán ki szövi a történet fonalát; az elbeszélés zenei logikával felépülő prózanyelve rendre különös utakra tereli az olvasót. Bán Zoltán Andrással Darabos Enikő irodalomkritikus beszélget október 15-én a Múzeumi Kávézóban.
