A digitális gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű ókori kínai könyvektől kezdve, perzsa kalligráfiákon keresztül korai latin-amerikai fotókig sok kincs található meg.
Ez lesz a világ harmadik legnagyobb digitális könyvtára a Google Book Search és az Európa Unió vállalkozása, az Europeana után. A digitális világkönyvtárat a UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a világ 32 partnerintézetével együtt hozta létre. Az ötlet James Billingtontól, az amerikai Kongresszusi Könyvtár vezetőjétől származik. A Kongresszusi Könyvtár, az amerikai parlament gyűjteménye, és lényegében ez az amerikai nemzeti könyvtár. Ez a világ legnagyobb könyvtára.
A digitális világkönyvtárba hét nyelven gyűjtötték össze a könyveket, ezek: az angol, az arab, a francia, a kínai, az orosz, a portugál és a spanyol. Kiegészítő anyagok más nyelveken is lesznek benne, és az év végéig 60-ra kívánják növelni a partnerországok számát.
A Google 2004 végén indította el a Google Book Search vállalkozását, amelyben ma már hétmillió digitalizált könyv található. A Microsoft is elindított egy hasonló online könyvtárat 2006 végén, de másfél év után - mintegy 750 ezer könyv beszkennelése után - feladta a harcot a Google-lal szemben. A Google-lal kívánt deklaráltan versenyre kelni az Európai Unió is, amely tavaly novemberben nyitotta meg ünnepélyesen a maga digitális könyvtárát, az Europeanát, amely még aznap összeomlott, mert az érdeklődés messze meghaladta a tervezettet. 2010-ig még csak prototípusként fog üzemelni, és napi 40 ezer látogatót fogad. Állománya egyelőre 4,6 millió könyv, amelyet 2010-re 10 millióra akarnak bővíteni.
Mindez csepp a tengerben ahhoz képest, hogy az európai közkönyvtárakban összesen 2,5 milliárd könyvet őriznek.
