A Sziget kiváló lehetőség a kortárs íróknak, hogy az irodalommal amúgy egyáltalán nem foglalkozó fiatalok számára is megmutassák: mit tudnak ? és természetesen a közönség is a maga valójukban találkozhat az alkotókkal. Az élményt pedig az összművészeti jelleg (vagyis kiállítások, performanszok, koncertek, előadások) színesíti.
Az estek minden nap fél hatkor kezdődnek, és hétig tartanak.
Szerda
?Kortársam József Attila?
Felolvas: László Noémi, Szabó T. Anna, Térey János, Szálinger Balázs, Kántor Péter, Marno János. Bartók-darabokat játszik: Zsoldos Bálint.
Az első nap programja a József Attila-év egyik állomása: a középgeneráció tagjai és a fiatalok ?józsefattiláznak? egy kicsit ? mindenképp érdekes szellemi kalandra számíthatunk.
Csütörtök
?Labirintus? a művészetekben és a pszichológiában
Beszélgetnek az Új Akropolisz előadói: Császár Edina és Fraszt Magda.
?A magyarországi Új Akropolisz tagja a minden politikai, vallási és gazdasági érdektől független, nemzetközi, nonprofit kulturális szervezetnek. Magyarországon 1989-ben alakult meg. Hogy a jelenben a jövőt szem előtt tartva élhessünk, az Új Akropolisz a filozófia klasszikus felfogását vallja: gyakorlati és aktív, nem pusztán intellektuális vagy szemlélődő. Élni kell, amit tanulunk, és tanulni abból, amit élünk. Ez az aktív filozófia fejleszti az önmagunk feletti uralom képességét, megnyugtatja a szellemet, és cselekedeteinkben tükrözi mindazt, amit értelmünk és tudatunk a világ harmóniájából meg tud ragadni. Összeegyezteti az érzelmeket, a gondolatokat és a tetteket. Egyéni gondolkodásra és szabad döntésre tanít. Meghatározónak tartjuk a kultúra szerepét a civilizációk formálásában. Meggyőződésünk, hogy a múltbéli kulturális elemek a mai ember számára is hordoznak hasznos tapasztalatokat, amelyeket könnyen és gyorsan elsajátíthatunk, ha alkalmazzuk és élővé is tesszük őket. A kultúra elmélyíti a tudást, és megadja a helyes választás lehetőségét. Hatására az emberekben egyre inkább erősödik a tolerancia és a szolidaritás szelleme.? (Az egyesület bemutatkozása, honlapjuk ITT.)
Péntek
?Pszichedelikus irodalom?
Timothy Leary: Belső utazások, Norman Zinberg: Függőség és kontroll, Rita Marley: No Woman No Cry - Életem Bob Marley-val és Albert Hofmann: LSD, bajkeverő csodagyerekem c. könyveiből olvas fel Parti Nóra és Welker Gábor. A felkorbácsolódott idegeket a Manusha együttes nyugtatja.
A pszichedelikus irodalom, vagy talán életvitel egyik legendás alakja Timothy Leary: a hatvanas években Amerikában LSD-vel végzett kísérleteket egyetemeken, pszichológia szakokon, ám később a szert betiltották. Ennek ellenére a nyugati civilizáció érdeklődéssel fordult a hagyományos hallucinogének felé, így sokan kezdtek kísérletezni a legkülönfélébb hatóanyagokkal, s többen élményeiket is megírták. Az egyik leghíresebb könyv Carlos Castanedáé, aki egy mexikói indián segítségével utazza körbe a ?normális?-tól eltérő tudatállapotokat (utóbb azt nyilatkozta, hogy könyve fikció). Az előszó mégis megfontolásra érdemes: ?E könyv egyszerre néprajzi leírás és allegória. Carlos Castaneda olyan világba vezet el bennünket don Juan irányításával - a világmindenség nappali fénye és sötétsége közötti hasadékon keresztül -, mely nemcsak hogy különbözik a mi világunktól, de a valóságnak egy teljesen más rendjét képviseli.? (A könyv ITT olvasható.)
Hasonlóképp világhírű utazás volt Aldous Huxley-é, aki az ötvenes években próbálta ki laboratóriumi körülmények között a meszkalint. ?A csendes befogadás állapota ? milyen gyerekesen egyszerűnek tűnik! De hamarosan látni fogjuk, hogy milyen nehéz is ez valójában.? (Aldous Huxley: A kultúra és az egyén). Élményét ?Az érzékelés kapui? (angol címe The Doors of Perception, melyből a Doors zenekar a nevét kölcsönözte) című esszéjében írta meg, mely a téma méltán klasszikusa.
Szombat
Hacsak és Sejó - Kabaré szünet nélkül
A Hacsek és Sajó ihlette kabarét előadják: Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba és Szegő Adrienn.
?Még hogy nincs új a nap alatt? Aki ezt mondja, az lesz kedves alaposabban alásandítani! Azért a békebeli pesti kabaré sem talált ki mindent! Mert igenis, támadnak még merészen, már-már pimaszul eredeti szerzők, akik egyszerre csak, hoppá, így rivallanak: nosza, teremjen két jellegzetesen átlagos pesti figura, az egyik legyen mondjuk Hacsak (mi lehet ennél kifejezőbb név?), a másik Sejó (tényleg, ez még annál is azabb!), akiknek vonzóan időszerű csevegéseiből riasztóan aktuális témák feseljenek ki! S mert nincs hová menniük máshová, hát menjenek egymás idegeire - és útjukról a női gáncsoskodás se téríthesse le őket...? (A szerzők ajánlója)
Vasárnap
DJ J.A. - József Attila mixelt versei
DJ-k: Sunset Café (Suefo, Nafta), József Attila-verseket mond Beczásy Áron
A József Attila-év egyik mindenképpen izgalmas és érdekes produkciójára számíthatunk, a kortárs underground zene, és a maga korában szintén ?földalatti? költő (remélhetőleg) egészséges egymásra találására.
Hétfő
Utó-pia - Alkohol és irodalom
Akik a másnapos irodalomról olyan sokat tudnak: Karafiáth Orsolya, Nagy Ildikó Noémi, Balázs Attila, Jánossy Lajos és Garaczi László
?Hálás? téma, hiszen irodalmunk szinte minden ismert alkotója nagy piás is volt: elég talán egyetlen nevet megemlítenünk, Ady Endrét, akiről máig vitatkoznak életrajzírói, hogy öt vagy hat liter bor után kezdett el berúgni. Természetesen sok áldozatunk is van, akit az alkohol döntött nyomorba, majd a sírba. S hogy kortársaink mennyire jeleskednek a poháremelgetésben, az kiderül a helyszínen ? kedvcsinálónak egy vers Karafiáth Orsolyától:
A nő mint konyak
hiába józan hallgatás
a kedv hozzám konyakszik
szemembe fordult égi más
dobogva holt konyak-szív
meglelsz a félretolt söröd
utáni féldecikben
erős tömény percek között
mi jó még azt se hidd el
lehullanék eső helyett
futó zápor kalandhoz
s bár egyre édesebb leszek
könnyű bosszúm kiforrott
mert jaj a szív az fájni kezd
gyümölcsfaként a bánat
konyakmagok konyak-gerezd
megerjed és kiárad
legvégül elfelejthető
a víz a vér vajon mi
akár a szó más testbe sző
helyettem is bicsaklik
és jaj a kedv és jaj a szív
számról szökő fagyott ó
e vers is hízelkedve szíd
lélek-vámpír vadorzó
Kedd
Legénytoll - Ifjú jelesek irodalmi kabaréja
Cserna-Szabó András, Győrei Zsolt?Schlachtovszky Csaba, Havasi Attila, Keresztesi József, Kiss Ottó, Tasnádi István és Varró Dániel írásait Peller Anna, Szemenyei János, Szőcs Artur, Tompos Katalin és Zöld Csabaadják elő. Zene: Szemenyei János, Zöld Csaba
A Hacsak és Sejóhoz hasonlóan vérbő kabaréra számíthatunk a záróestén is, hiszen a felsorolt írók szövegei a humor legkülönfélébb rétegeiből merítenek. Ízelítőül álljon itt Cserna-Szabó András legutóbbi könyvének ajánlója: ?A Levin körút pompás vendéglőkkel, békebeli kávéházakkal és nyüzsgő kocsmákkal van szegélyezve. Ballagjunk végig rajta, s kukkantsunk be mindegyikbe! A Százholdas Pagonyból malac(ka)pecsenye illata száll. A Pipában Krúdy épp az igazi rostélyosokról mesél. A Félfülű Bikában Vanek úr libát burkol. A Világbúban a kelkáposzta-főzelék időtlen szaga kavarog. A Café Odeonban Joyce nem várja meg az éjféli leveshúst. A Todor Zsivkov kifőzdében bolgár tengerészek és magyar turisták csorbát kanalaznak. És a történeteket mindig a has szemszögéből látjuk. Gyomoridő. Velővilág. Csak nézünk ki a bendőnkből bambán.?
