A József Attila Kör már két, sikeres és népszerű kritikai beszélgetéssorozaton van túl. Most a Szextett és a PÍ (Pofonok és Ízlések) programsorozat folytatásaként újra indul az irodalmi boncolás október 26-án 18.00-tól Pulzus címmel, és ezúttal is hat kritikus cincál egy újonnan megjelent könyvet, hat alkalommal, minden hónapban, februárig. Ebben az évadban, bár való igaz, hogy a JAK elnöke már éppen nem nő, a női szerzőket és bírálókat sikerült teljesen kizárni. Nyilván nem szándékos, maximum gender-érzéketlen a programszerkesztési elv. A férfikritikusok, akik a nyílt színen megbeszélik, ha lehetséges, a szerző jelenlétében a köteteket: Bán Zoltán András, Bedecs László, Károlyi Csaba, Keresztesi József és Teslár Ákos. Moderátoruk: Bárány Tibor. Az első alkalommal a "Petri György munkái IV." című kötet lesz terítéken.
december 10. (hétfő), 19:00: Oravecz Imre: "Ondrok gödre"
január 21. (hétfő), 19:00: Bertók László: "Hangyák vonulnak"
február 18. (hétfő), 19:00: Varró Dániel: "Szívdesszert"
A Ferenczi Sándor Egyesület és a 2002-ben megalakult József Attila Társaság (JAT), alapítója és ügyvezetője, Valachi Anna irodalomtörténész szerkesztésében hatodik éve szervezi műhelybeszélgetés-sorozatát; irodalmárok, pszichológusok, analitikusok, pedagógusok és diákok számára az irodalom, a művészetek és a pszichoanalízis kapcsolódási pontjairól, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Művészet és pszichoanalízis című sorozat az alkotáslélektannal foglalkozik, így kutatja az irodalom, a társművészetek és a pszichonalízis kapcsolatát. Valachi Anna fő kutatási területe: József Attila élete és költészete volt a meghatározó alap. Október 26-án 18.00-tól Analitikus művészek és művész analitikusok címmel, Otto Gross és Csáth Géza életmintája lesz a téma. Hárs György Péter irodalomtörténész, esztéta, és Friedrich Melinda pszichológia PhD-hallgató tartják az előadást és beszélgetést.
Mészáros Judit pszichoanalitikus (Budapest):
Hogyan lesz egy "enfant terrible" halála után "századfordító magyar"?
(Portréfilm Ferenczi Sándorról, a pszichoanalízis budapesti iskolájának megalapítójáról)
Paneth Gábor pszichiáter (Budapest):C. G. Jungról, néhány illusztrációval,
az analitikus pszichológia irodalmából: Picassótól Thomas Mannig (Halál Velencében)
Erős Ferenc szociálpszichológus (Budapest): A "lélekkereső": Georg Groddeck irodalmi munkássága
Németh Attila pszichiáter (Budapest): Karinthy Gábor, a költő - egy pszichiáter szemével
Bálványos Huba grafikusművész (Budapest), Nyerges Katalin pszichoanalitikus (Budapest): Nyomot hagyni - Apellész vonalától a graffitiig
Beke László művészettörténész (Budapest): Sigmund Freud, Carl Gustav Jung, Szondi Lipót - és a művészet
Tverdota György irodalomtörténész (Budapest): "Ime, hát megleltem hazámat" (?)! Kultuszépítési és -rombolási törekvések József Attila utóéletében
Nem is gondolnánk ma, hogy Magyarországon a Kádár-korban a szabad szervezkedés joga hiányának ellenére, hány független művészi kör alakult és létezett hosszabb-rövidebb ideig. Most azokat az irodalmi csoportosulások mutatkoznak be, némi körítéssel, amelyek a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig azzal képviselték a szabadság szellemét, hogy hol lapot alapítottak, hol meg műsorsorozatokat szerveztek maguknak. A szervezők szerint annyian voltak, hogy ebbe a két napba alig fértek bele.
