"Jobb későn, mint soha. Ritkán olyan igaz a régi közhely, mint jelen esetben, mikor majd' hét évtizedes késéssel végre itthon is megjelenik Egri Lajos könyve (az eredeti legelőször 1942-ben látott napvilágot, még más címmel). Tátongó űrt tölt be a magyar fordítás, hiszen a világ egyik talán legtöbbet idézett drámaelméleti szakkönyvéről van szó, melyet ráadásul hazánk szülötte írt" - fogalmaz Krigler Gábor forgatókönyvíró Egri Lajos A drámaírás művészete című könyvének előszavában. A hazánkban a Műegyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője 1888-ban, Egerben látta meg a napvilágot, majd miután 20 évesen kivándorolt, a harmincas években New Yorkban alapított íróiskolát. A szerző mára kikerülhetetlenné vált alapművét Arisztotelész Poétikájára építi, szembeszállva Arisztotelésznek a karakter másodlagosságát hangsúlyozó nézetével. Egrinél a karakter szerepe az elsődleges, hiszen szerinte ez határozza meg és strukturálja a jó történetet. "Olyan gyakorlati tudás van benne, hogy tényleg egy kincs ez a könyv" - mondta Fonyó Gergely rendező, a könyv kiadásának ötletgazdája a kötet bemutatóján az Uránia Filmszínház kávézójában. A könyv valóban sok szakmabeli számára jelentett és jelent most is biztos alapot: világszerte rengeteg dráma- és forgatókönyvíró, sőt ünnepelt hollywoodi híresség hivatkozik rá, mint a szakmai alapok legmegbízhatóbb forrására. Bár a szerző elsősorban színházi íróknak, dramaturgoknak írta könyvét, nem véletlen, hogy az írás azóta önálló életre kelt és a filmes, televíziós szakemberek számára is megkerülhetetlen segédeszközzé vált. A drámaírás művészete azonban nem csak a szakmabelieknek szerezhet felhőtlen és tanulságos perceket: a profikon túl a laikusok és diákok, vagy akár kezdő írók is haszonnal forgathatják. Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke, aki a kötet fordítója is egyben, elmondta: "ha visszautazhatnék az időben, ezzel az emberrel szívesen találkoznék".
