Az írók bibliája magyarul

"Jobb későn, mint soha. Ritkán olyan igaz a régi közhely, mint jelen esetben, mikor majd' hét évtizedes késéssel végre itthon is megjelenik Egri Lajos könyve (az eredeti legelőször 1942-ben látott napvilágot, még más címmel). Tátongó űrt tölt be a magyar fordítás, hiszen a világ egyik talán legtöbbet idézett drámaelméleti szakkönyvéről van szó, melyet ráadásul hazánk szülötte írt" - fogalmaz Krigler Gábor forgatókönyvíró Egri Lajos A drámaírás művészete című könyvének előszavában. A hazánkban a Műegyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője 1888-ban, Egerben látta meg a napvilágot, majd miután 20 évesen kivándorolt, a harmincas években New Yorkban alapított íróiskolát. A szerző mára kikerülhetetlenné vált alapművét Arisztotelész Poétikájára építi, szembeszállva Arisztotelésznek a karakter másodlagosságát hangsúlyozó nézetével. Egrinél a karakter szerepe az elsődleges, hiszen szerinte ez határozza meg és strukturálja a jó történetet. "Olyan gyakorlati tudás van benne, hogy tényleg egy kincs ez a könyv" - mondta Fonyó Gergely rendező, a könyv kiadásának ötletgazdája a kötet bemutatóján az Uránia Filmszínház kávézójában. A könyv valóban sok szakmabeli számára jelentett és jelent most is biztos alapot: világszerte rengeteg dráma- és forgatókönyvíró, sőt ünnepelt hollywoodi híresség hivatkozik rá, mint a szakmai alapok legmegbízhatóbb forrására. Bár a szerző elsősorban színházi íróknak, dramaturgoknak írta könyvét, nem véletlen, hogy az írás azóta önálló életre kelt és a filmes, televíziós szakemberek számára is megkerülhetetlen segédeszközzé vált. A drámaírás művészete azonban nem csak a szakmabelieknek szerezhet felhőtlen és tanulságos perceket: a profikon túl a laikusok és diákok, vagy akár kezdő írók is haszonnal forgathatják. Köbli Norbert, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének elnöke, aki a kötet fordítója is egyben, elmondta: "ha visszautazhatnék az időben, ezzel az emberrel szívesen találkoznék".

 

Szalai Annamária, az ORTT testületi tagja hozzátette: "Ez a könyv már önmagában is egy tett az alkotók részéről, hogy legyőzték kishitűségüket, és üzenet is egyben: legyünk bátrak". Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára a bátorság példájaként Egri Lajost és a nagy hollywoodi filmstúdiók magyar származású alapítóit hozta fel. Port Ferenc, a Budapest Film igazgatója felvázolta, hogy a kötet a módszertanra, technikára vonatkozóan egyaránt tartalmaz hasznos adalékokat, de tele van életbölcsességgel is. Habis László, Eger polgármestere kellemes meglepetésnek nevezte Egri Lajos "felbukkanását", hiszen a város eddig nem ismerte behatóan és ebből kifolyólag nem méltatta megfelelőképpen híres szülöttét. A polgármester hozzátette: "Hallatlan izgalmas, friss, üde és aktuális könyv". A közhely szerint az írók bibliája nem hiányozhat egy író polcáról sem, ám mint tudjuk, a közhelyekben nagy igazság rejlik.