A József Attila emlékév alkalmából a Népszava és a Papirusz Book könyvkiadó Valachi Anna irodalomtörténész, ismert József Attila-kutató ? a lap egykori munkatársa - gondozásában jelentette meg Fejtő Ferenc: József Attila, az útmutató című monográfiáját, mely először 1947-ben a Népszava Kiadó által látott napvilágot, s azóta a nagyközönség számára gyakorlatilag hozzáférhetetlen.
A kötet megjelentetésének külön hangsúlyt ad, hogy Fejtő ma az egyetlen élő klasszikus, akit mély barátság fűzött a költőhöz, aki hitelesen képviseli József Attila személyét, szellemi örökségét is. A szerzőnél avatottabban talán senki nem ismeri József Attila irodalmi-nyelvi jelentőségét. Fejtő tanulmányában korképet is rajzol a két világháború közötti időszak társadalomtörténeti és szellemi folyamatairól is.
Fejtő Ferenc a maroknyi kevesek egyike, aki nem a szárszói tragédiát követő, kollektív lelkiismeretfurdalástól indíttatva fedezte föl József Attila korszakos költészetét, hanem még barátja életében, és legértőbb kritikusának bizonyult. Máig büszke rá, hogy ő írta le először a Nagyon fáj című kötet megjelenése után, hogy József Attilát az Ady utáni, ifjabb nemzedék ?kétségkívül legkiválóbb költőjének? tartja. Akkoriban egyedül hangoztatta ezt a véleményt, melyet aztán 1937. december 3-a után nem győztek túllicitálni a megrendült pályatársak. Barátja halála óta ? immár hatvannyolc esztendeje ? pedig azért küzd, hogy a József Attila-i örökséget kisajátítani igyekvő politikai törekvések, elhallgatások, ferdítések és tabuk ellen küzdve, hiteles tanúként idézze meg a költő lényét s szellemiségének teljességét.
A kötet annyiban különbözik a 68 évvel ezelőtt napvilágot látott, füzetnyi terjedelmű kiadványtól, hogy Valachi Anna irodalomtörténész, a kötet szerkesztője tollából egy alapos, korértékelő tanulmányt és egy frissen készült, exkluzív interjút is közöl. A függelékben helyet Fejtő Ferenc: Ami fontosabb Oroszországnál is című publikáció (André Gide: Retour de l'URSS), mely 1936-ban a Szép Szóban jelent meg.
Ilyenformán a kötet nemcsak azt a dokumentumértékű szöveget adja közre, amely az egykori Népszava-kiadványban volt olvasható, hanem a József Attila-kultusz torzulásairól, a hiteles tanúságtétel nehézségeiről, a költő kortársairól és az elmúlt évtizedek József Attila-képének változásairól is árnyalt képet ad.
A Párizsban élő gondolkodó több szálon is kötődik a Népszavához, hiszen éveken keresztül párizsi tudósítója volt a napilapnak. Ezt megelőzően 1936-ban független irodalmi és politikai folyóiratot ? Szép Szó - indítottak József Attilával és Ignotus Pállal közösen. A költő emléke, politikai hitvallása és irodalmi nagysága, valamint Fejtő tiszteletre méltó szándéka előtt ? hogy hiteles tanúként idézze meg a költő szellemiségét ? igyekezett tisztelegni lap, amikor 1997-ben útjára bocsátotta és azóta is folyamatosan megjelenteti a Népszava társadalompolitikai és kulturális mellékletét ugyancsak Szép Szó címen.
