Jubileumi megemlékezés az Erdélyi Helikon íróiról Szőcs Gézával

Irodalom

 

(MTI) - Az alapítvány célja az 1926-tól 1944-ig működő Erdélyi Helikon írói csoportosulás szellemi hagyatékának ápolása, máig érvényes értékeinek megőrzése és továbbgondolása. Minden esztendőben azokra az alkotókra emlékeznek, akiknek - születésének vagy halálozásának - kerek évfordulója van.
    

A megemlékezés szervezői szerint idén 14 írót méltattak, szemelvényeket bemutatva műveikből. Az ünnepségen Ligeti Ernő, Kemény János, Tavaszy Sándor, Kacsó Sándor, Kuncz Aladár, Szántó György, Makkai Sándor, Molter Károly, Gagyi László, Szentimrei Jenő, Olosz Lajos, Maksay Albert, Balázs Ferenc és Reményik Sándor alakját idézték meg.
    
"Ha megnézzük a korabeli fényképeket, komoly, 'transzilván arccal' üldögélő embereket látunk: ugyanakkor a műveket olvasva világossá válik, micsoda széles spektrumú alkotótársaság volt ez, hány különböző módon látták és láttatták a világot, és arra a meggyőződésre is juthatunk, hogy a békésen egymás mellett ülő írók és költők világnézetét olykor maga a világ választotta el egymástól - mégis jól megfértek egymás mellett, mert megértették, hogy a szervezetbe tömörülés nem holmi öncélú úri huncutság, hanem a hangsúlyos érdekképviselet és a közös fellépésből adódó társadalmi elfogadottság felé vezető út maga" - idézte Szőcs Géza ünnepi beszédét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium keddi közleménye.
    
Az 1928 és 1944 között évente megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat, a mecénás báró Kemény János otthonában, a marosvécsi várkastélyban szerkesztett Erdélyi Helikon a maga korában a romániai magyar irodalom legrangosabb lapja volt, szerzői között voltak a két világháború közötti időszak legnevesebb írói Dsida Jenőtől Karácsony Benőn keresztül Tamási Áronig vagy Jékely Zoltánig.