KAF és Vida portyája Gyergyószentmiklóson

   Csípős napsütésben sütkérezve várakozók gyűrűjéhez fékez biciklijével a Tudósító. A gyergyói Salamon Ernő irodalmi kör tagjai, és magyartanárok. Hat óra múlt, kongatnak. Kovács András Ferenc (KAF) és Vida már megjött - mondják nyugtatóan, sétálnak a városban. "Egyre vonzóbb vagy szexuálisan" - mondja Tudósító hátát lapogatva egy magyar-franciatanár, amúgy írást beszüntető író, valamely körtag sógora. Tudósító a feromonok kirajzását a tavaszra fogja, reméli közben, nem az új piros bőrkabát volna túl qrvás.
   A szünetelő-író meséli már a körnek, hol is látta fékezni KAF autóját - mire leintik: nincs is autója, vonattal érkezett Gyergyóba a Látó szerkesztőpárosa, ama KAF-jelzésű számtábla hírértéke nulla. (Tudósító jegyzi: ilyen alapon a másik megállapítás is berogyott.)
   Körbe lépnek a meghívottak. Fel a kopott vörös márványlépcsőkön.

Gál Éva Emese

   
   A rusztikus magyar kabinetet választja inkább a húszfős kis társaság a szocialista-freskós díszterem helyett. Patek Mária Anna aligazgató-magyartanár a házigazda. Bákai Magdolna szervező, a városi könyvtár igazgatója az erdélyi magyar irodalom jeles képviselőiként köszönti a meghívottakat. Gál Éva Emese helyi költőnő földijeként mutatja be KAF-ot (Szatmárnémeti), életrajzi adatokat, kötetcímeket sorol kézzel írt jegyzeteiből. Vidánál kiderül: szülővárosa egy nem létező hely. (Tudósító mosolyog, ő korábban megkapta a feddést Vidától a Könyvpiac-interjúban jelölt adatért.)
   Kőröskisjenő, kérem, olyan nincs. Az csak egy románból helytelenül magyarított helységnév. Tessenek megjegyezni, tudományt felülírni: Vida Kisjenőn született.

   Aztán a mindenkori hatalom és kultúra viszonya: a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi havilap tizenöt éve alatt nem volt anyagi gondja, nem volt dolguk hatalom küldte intendánsokkal, számokat olvasókkal, akik azt firtatták volna: mire kell önöknek hat szerkesztő, minek kell villany, számítógép és betű. A Romániai Írók Szövetsége és Maros Megyei Tanács folyóirataként megjelenő Látóra tehát nem jellemző a Beethoven-szimfóniában játszó nyolc hegedűről szóló példa, melyek számán a hatalom pénzügyi megbízottja úgy kívánt spórolni: "ha kevesebb nem elég, ne játsszanak Beethovent!" - illusztrálja a helyzetet Vida Gábor.
   Itt hangzik el, hogy amúgy a lap főszerkesztője Markó Béla RMDSz-elnök, a költő, és jelenlegi romániai miniszterelnök-helyettes. Ám ez valójában nem így van: Markó csupán háromhavonta néz be a lapba, a főszerkesztői munkát gyakorlatilag Gálfalvi György főszerk-helyettes végzi (aki nem lehet jelen, mert épp Svájcban szabadságol).
   
   Vida kiemeli: noha az utóbbi években divattá vált a nyomdai termékek példányszámát a kiadónak titkosítani, ő föltétlen elárul annyit a titokból: a Látónak Gyergyószentmiklóson van a legtöbb előfizetője. (A Terasz értesülése szerint ez ötvennégy előfizetést jelent.)

   Történt egykoron, hogy az a néhány erdei irodalmi lap kölcsönös terjesztésről kötött egyezséget a Magyar Naplóval. A MN viszont nemrég leüzent: ennek vége. Tovább nem vállalja a Látó terjesztését, mégpedig "ideológiai okok" miatt nem. Konzervatív lap a Napló, nem tudja a Látót eladni, ugyanis. "Hogy mi hogy boldogulunk a Napló eladásával, arról nincs mit mondani" - zárja KAF.
   
   A meghívottak egymásnak adják a szót, pörög az est. Külön forduló a "alkotók és szerkesztők, közben saját lapunkban közlő alkotók is vagyunk" ön-kérdés és válaszaik. Magyarázatok.
   Vida veti fel: szerinte nem föltétlenül szerencsés mikor egy lapnál szépírók dolgoznak. Bármennyire szerény is, mégis saját egóját tolja elé; mintegy színes kontaktlencsén figyeli a szövegeket. Ha rossz szöveget kap: "ennél én jobbat tudok!", ha jót: "nana, nálam csak nem ír jobbat?".
   "Az a fontos, hogy az író jól érezze magát abban, amit csinál" - ez egyfajta summázat. Ha meg bírálatok érik elutasított kéziratok szerzői részéről, amiért saját lapjában közöl (Vida prózarovat vezető - író, KAF versrovatot vezető költő), akkor meg ez a szöveg makulátlan, etalon kell legyen.
   Talán, mondja Vida, talán szerencsésebb volna máshol dolgozni, ám, ha belegondol, hogy napi nyolc órában lapátolni ehelyett, és csak utána, este ülni a papír mellé - mégis inkább a szerkesztőségi munka biztosította nyugalom és szakmai kör a jobb. De ebben azért nem teljesen biztos - toldja.
   KAF szerint a szerkesztőnek kötelező a jó olvasói ízlés, anélkül halott szerkesztő. Ő azért közöl verseket a saját lapjában, mert meggyőződése, hogy az ettől is jobb lesz. (A lap mármint.)
   

   KAF a médiasztárok idiotizmusa ellen háborog, a siker természetrajza, Majka és nemtomkik neve forog a rusztikus teremben. Mindegy kik ők: Gyergyóban nem fogható az adó, ahol ezek a műsorok mennek. (A sűrű erdő természetrajza ez, Tudósító is egyetlen kincstári román adó szombati rajzfilmjein és a Megéneklünk Románia dicsőítő-són nőtt fel.)
   Szót ejt a magyar irodalmi lapok József Attila-számain is - nem így mondja, de dömpinget mond, a Látó diszkrét összeállítását ezzel szemben.
   
   Felolvasás blokk:
   Vida kezdi, Egy tavaszi történet eleje a címe a novellának, fél órán át olvas, nyugodtan, kellemes akcentus passzol a pásztoros történethez. Aztán KAF vág bele a versekbe, a pajzán részeknél fékez, a gangon figyelő zsenge korú hallgatóságra való tekintettel.
   
   Kérdés nemigen kerül, nem is kerülhet: a meghívottak felvetéseikkel mindent hosszan kimerítettek.
   KAF dedikál két és fél óránál állítva le a stopperórát, Vida is kiballag a folyosó végére.
   Kürtős kalács a tanáriban. Vida nem szereti a nagykönyvesdit. Viszont még fotózik néhanap, kilenc éves kislánya meg ugyanolyan olvasásrajongó, mint maga is volt gyerekkorában. KAF itt értesül arról, hogy az általa közönségtalálkozón pellengérezett Benne leszek a TVben show egyik zsűritagja is egy FISZ-könyv szerzője, s mint ilyen, zöld térdharisnyásan meg szőkére festve kortárs fiatal irodalmat képviseli (Barta Bandika).
   
   Aztán át a Pizza Joe étterembe, ahol a tulaj-szponzor vacsorát fizet a vendégeknek. Vida, veterán bicikliző létére felpattan Tudósító fantasztik Neuzer bringájára. Sarkon túl csak a biciklilámpa fénye világít. Általános áramszünet a szitiben. De annyira setét, a Joe konyhája csakis kétféle, már korábban előkészített pizzával tud szolgálni. Vida az Ungarese-t rendelte elevem, KAF egy Reginát kap (Tudósító többszöri unszolásra ebből falatoz a gyertyafényben).
   Kellemes eszmecsere a kutyartartó cicapártiak, cicatartó cicapártiak, megtért kutyapártiak és macskaszerető lópárti között. Áram indul aztán, légcsavaró indul, nem kell már KAF-nak sem kilopóznia a Pall Mall Light-tal.
   Aztán jönnek, szólanak: a Neuzert el kellene oldani az ajtó vasrácsától csókolom, mert hogy zárnak. Lassan éjfél. Enyhén beborozva elold. Kézcsókok, a kutyaszeretetre térített KAF üvdözli a Tudósító perzsáját, pukedlik, jóéjtek, viszlátok, vége.Kép és szöveg: Gergely Edit - MAGÁNTERÜLET /