A Kalligram Kiadó este a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál előestéjén, 2006. április 19-én, szerdán, 18.00 órakor lesz a budapesti Szlovák Intézetben (Rákóczi út 15.). Műsorvezető: Mészáros Sándor, a Kalligram irodalmi szerkesztője.
A könyvek:
András Sándor: Gyilkosság Alaszkában
Bemutatja: Ambrus Lajos író
?Frank Willow, a polgármester, bár alig lehetett felismerni, a padlón ült, meztelenül, nyilvánvalón holtan. Az íróasztal előtt, törökülésben, feje a mellére bukott, két levágott alkarja mellette feküdt a padlón, mindegyik felfelé fordított tenyerében egy-egy kivájt szeme, két füle pedig a térdén. Ilyet még nem láttam, ilyet még senki se láthatott Yakutatban, de egész Alaszkában sem, ebben biztos vagyok? ? számol be erről a különös gyilkosságról az egyik tanú, a városka indián alpolgármestere. Miért történt e rejtélyes gyilkosság? Ki követte el és miért? Egyáltalán mit akart(ak) üzenni a ?tetem-totemmel? a gyilkos(ok)? Nem véletlen, hogy sem az érintett szemtanúk, sem a helyi rendőrség, sem az FBI nem tud mit kezdeni ezzel. Ehhez már Sherlock Holmes-ot kellett segítségül hívni Londonból, aki először vonakodott, hogy elutazzon Alaszkába, a tlingitek ősi földjére. Ám a feladat és az a furcsa tény, hogy az áldozat füleiben egy-egy ?halott? szúnyogot találtak, fölkelti Sherlock Holmes érdeklődését?
András Sándor Gyilkosság Alaszkában című könyve valódi krimi és filozofikus kalandregény. De mindenekelőtt: letehetetlen olvasmány.
Földényi F. László: Berlin sűrűjében (Az életműsorozat 3. kötete)
Bemutatja: Rácz Péter költő
?Földényi nemcsak érzékeny (és aggályos) melankolikus, hanem ? mind esztétikai, mind gyakorlati értelemben ? flaneur, kósza sétáló is. Berlinről szóló esszéi és feljegyzései az elkalandozás tehetségéről és a kószáló megfigyelő éber tekintetéről tanúskodnak. Lenyűgöző, ahogyan a kígyózó diskurzus során a részletek könnyed természetességgel összefüggésekbe rendeződnek, ahogyan elszórt gondolatok vezérmotívumokká fonódnak egybe, mint például a német öngyűlölet motívuma, amit a szerző egy helyen ?mítoszpótléknak? nevez. Ne feledjük azonban, Földényinek a német állapotokról és mentalitásról tett időnkénti kritikai megjegyzései is egy megfigyelő tollából származnak, aki közben saját idegenségére és kívülállószerepére is mindig reflektál.? ? Ilma Rakusa laudációja a Friedrich Gundolf-díj átadásakor 2005.május 1-én (Darmstadt, Német Akadémia).
Sándor Iván: Követés
Bemutatja: Füzi László kritikus, a Forrás főszerkesztője
?A magánnyomozó szeret egy lépéssel az apparátus előtt járni, így bukkanhat rá olyan mozzanatokra, amelyek feltárását ?magasabb szempontok? akadályozhatják, akár tilthatják. Ilyenkor tárulnak fel a tágabb összefüggések is, kielégítheti ambícióit, aki hajlamos rá, hogy egy-egy esetben, akár a világrend szerkezetét keresse? ? jegyzi fel a regény főszereplője. A Követés 1944 decemberében, a budapesti csata véres napjaiban játszódik. A regény Nyomozója évtizedek múltán egy fiú és egy lányka odisszeájának útját járja végig, miközben elhurcoltak és elhurcolók, gyilkosok és áldozatok, menekülők és embermentők párhuzamos történetei a sorsokat alakító térben összetalálkoznak.
Sándor Iván írásművészete nagy nyelvi erővel formál egységgé dokumentumot és fikciót, álmot és emlékezést; ötvözi a sodró történetmondást a megújított regényhagyományok poétikai eszközeivel. A Követés az egykori lépések nyomvonalán követővé teszi az olvasót is, olyan történet részesévé, amelyre a magyar irodalom eddig nem talált szavakat.
Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell? - Hazánk szíve
Bemutatja: Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus
Kőrösi Zoltán Milyen egy női mell? című műve csaknem kétszáz évet felölelő, magával ragadó családregény, melyben két eltérő történelmi múltú család, a Galíciából Magyarországba vándorló Orlik és a Morva-vidékről betelepülő Flaschner família szövevényes története keveredik egybe, végső soron egy magyar család példázatos sorsát rajzolva meg.
Olvasható szenvedélyes, sodró szerelmi regényként, ahol a test és lélek vonzalmait és gyötrelmeit, a szerelem mibenlétét kutatja a szerző és az olvasó, generációkon, hagyományokon, eleve elrendeléseken és szabad akaratokon át. Mindemellett Kőrösi Zoltán regénye nagyszabású történelmi regény is, ahol a dokumentumok és kortörténeti szövegek beolvasztásával a szerző csaknem kétszáz év magyar történelmének tablóját festi meg a nagy történelmi események oldalnézetével, a kisemberi sorsok, családtörténetek ábrázolásával. Példázatos mű, ahol két család történetét a közép-európai történelem tapasztalatai alakítják.
Dušan Šimko: Japán díván (Fordította F. Kováts Piroska)
Bemutatja Beke Zsolt, szerkesztő
A Japán díván ? Dušan Šimko, emigráns szlovák író esszé-regénye ? a szerző kétéves kutatóútja idején Tokióban és Kiotóban született. Šimko egy klasszikus szerelmi háromszög példáján olyan félreértéseken alapuló történetet mutat be, mely az idegen kultúrával és társadalommal való találkozás tapasztalatain alapul. A regény három szereplője a kelet-európai emigráns Jakub, egy diáklány a Tokiói Egyetemről és a nagyvárostól irtózó Kawamoto. 1991 tavaszán közös vitorlástúrára indulnak hármasban a japán tengerpart mentén. A szakmáját tekintve természettudós Kawamoto vezeti a jachtot, és szemtanúja lesz az össze nem illő pár, Jakub és Sanae kibontakozó szerelmének. Jakub építész, aki Sanaéhoz fűződő kapcsolatában a svájci emigráció szűk kereteiből keres kiutat, ám Sanae később inkább a kiegyensúlyozott személyiségű Kawamotóhoz kezd el vonzódni, akinek nyugalma és megfontoltsága közelebb áll a lány természetéhez.
A filmszerűen montázsoló technikával megszerkesztett regény a szerelmi történet mesélése közben ironikus képet nyújt olvasójának Jakub mentális és lelki küzdelméről, melyet a hős a saját maga alkotta eurocentrikus Japán-elképzelés feladásáért folytat. Az esszé-regény zárójelenete a próbálkozás lehetetlenségét sugallja, Jakub európai szemléletén még egy tengeri vihar megrázó élménye sem változtathat, rezignáltan és egyedül tér vissza Tokióba, hátrahagyva a jachton a két japánt.
Jiří Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról (Fordította Koloszár Péter)
Bemutatja: Rácz I. Péter irodalomkritikus
Jiří Drašnar regénye egy évszázad történelmének genetikai térképe. Vér és kombinatorika. A legvéresebb anekdoták és a legsterilebb variációk. A szerző miközben a szöveget szigorú és hideg matematikai műveletek alapján szerkeszti meg, egyes alkotóelemeibe az emberi kegyetlenség és életerő elképesztő adagjait sűríti bele. Akár egy DNS-spirál, tartalmazza mindazt az információt, ami egy korpusz felépítéséhez szükséges, és amit csupán a véletlen befolyásolhat testet öltése közben. Oka és lenyomata az eseményeknek. Emberek, áldozatok, gyilkosok, csalók, besúgók... Kézikönyv a huszadik századhoz.
Miroslav Marcelli: Foucault, avagy Mássá lenni (Fordította Németh István)
Bemutatja: Sebők Zoltán művészeti író
Mássá lenni, avagy Foucault és a más, másik, másság? Miként rendezhető e fogalmak köré a huszadik század egyik legeredetibb, legújszerűbb gondolkodójának életműve? És egyáltalán, a más, másik, másság? elbír-e bármiféle rendet? Mindenesetre Foucault, aki még most is, tíz évvel a halála után, folyamatosan választ kereső kérdésekre és kérdéses válaszokra ingereli a társadalomtudomány majd minden ágát, mindent elkövetett, hogy ne bújhassunk ki ez alól a probléma alól. Lehet-e ennél megfelelőbb témája egy Foucault-ról szóló tanulmánykötetnek?
Kerényi Ferenc: Madách Imre (Magyarok Emlékezete) - Sorozatszerkesztő Margócsy István és Szörényi László
Bemutatja: Margócsy István irodalomtudós
Madách Imrének, bármilyen meglepő, nincs olyan életrajza, amely minden átlagos műveltségű, a magyar kultúra iránt érdeklődő olvasóhoz szólna. A neves Madách-kutató, Kerényi Ferenc, 1965 óta vesz rész a Madách-kutatásban. A Kalligram új, Magyarok emlékezete című, klasszikus íróinkat-költőinket népszerűsítő sorozatában megjelenő Madách-kismonográfiájában három évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét tárja elénk.
Csehy Zoltán: Hecatelegium
Bemutatja: Szilágyi Ákos költő, esszéíró
Csehy Zoltán hét év után jelentkezik újra önálló verskötettel: ez a hét év természetszerűleg hangnemváltással is járt. Az új kötet kompozíciója a 100-as szám bűvöletében fogant: az egyes antik szellemben kialakított könyvek a kilenc múzsáról és Apollóról kapják a nevüket. A Hecatelegium a klasszicizálódás jegyei mellett a szatirikus-ironikus hangoltság jegyeit erősíti fel. A szerzői funkciót vezénylő szöveggenerátor egy többarcú, megkonstruált költőszerep lesz, mely humanista, reneszánsz eltökéltséggel parodizálja az irodalomtudomány vérmes parazitáit, nevetségessé teszi a bölcselőket, a nyelvészeket, költőket, egyszerre erotomán és nőgyűlölő, vallástalan és hithű keresztény. Kötetét, miután a Medicieknél csődöt vall, Mátyás királynak és a török szultánnak dedikálja, honorárium reményében zengzetes eposz írásába kezd egykori költőtársa, a pápává kinevezett II. Pius kalandos életéről ? legalábbis az irodalmi fikció szerint. A kötet szinte lírai kalandregénnyé válik egyrészt külső történéseiben, másrészt annak a költői elgondolásnak köszönhetően, mely a költő és műfordító szerepének problematizálásából adódik. A magyarországi költészetben a leginkább talán Janus Pannoniust idéző versnyelv epikus elemekkel feldúsulva szinte történetté olvasódik egybe. Pacificus Maximus, a kötet fiktív hőse erőteljes viszonyt alakít ki a magyar Janus Pannoniusszal, sőt, ?fajtalan szerelembe? bonyolódik vele. Beutazza Bizáncot, perzsa költőket fordít, megjövendöli verses próféciákba öntve a világköltészet eljövendő sorsát és állapotát, persze, az alvilági álomutazás antik keretében ? ilyen és ehhez hasonló időutazásra és szituációs gyakorlatokra csábítja olvasóját Csehy legújabb kötete.
