 |
| Kertész Imre |
(MTI) - Az író elmondta, hogy mindig fölkérésre írta az eszmefuttatásokat. Az esszék többsége a rendszerváltás óta született, mert korábban Magyarországon nem is jelenhettek volna meg. Az Auschwitz, a holokauszt, a kultúra szavak gyakoriak az írásaiban, összefüggésében is úgy tarja, hogy a holokausztról való gondolkodás, majd az etikai döntés értékítéletet jelent. "Aki nem képes szembenézni a múltjával, az arra van ítélve, hogy örökké megismételje azt" - jegyezte meg a berlini Zsidó Múzeum Megértés és tolerancia nevű díjával nemrég kitüntetett Kertész Imre.
Idézte Angela Merkel német kancellárt, aki szerint ma már a német identitáshoz tartozik a holokauszt, annak tudata, hogy ez megtörtént. A fiúk rámutatnak apáik bűneire és helyettük kérnek bocsánatot Európától. Az érdekli őket, hogy mi lesz a jövőben, hogyan tovább. A kancellár szavaival a németek megmutatják a világnak, hogy a történelmi trauma hogyan válhat kulturális értékké - mondta Kertész Imre.
Az esszékötet szerkesztője, Hafner Zoltán irodalomtörténész elmondta, hogy ő kezdeményezte a mű megjelentetését, mert az írásoknak csaknem a fele szétszórt volt: három-négy kivételével német fölkérésre született, s különböző helyeken jelent meg. Az életműnek ezen a mindmáig kevéssé vizsgált területén is megkerülhetetlen írások sorakoznak, s talán így összeszedve könnyebb lesz értékelni őket, márpedig Bibó István politikai gondolkodó óta nem volt olyan tisztán látó elemző, mint Kertész Imre - tette hozzá.
