(MTI) - Az 1977-es novella szövegét az a Tim Wilkinson ültette át magyarból, aki már a Felszámolás és a Sorstalanság című regényt is angolra fordította. Az amerikai kiadást Alfred A. Knopf gondozta.
Richard Rayner, a liberális lap ál közölt recenzió szerzője Kertész rendkívüli első regényéhez, a Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalansághoz hasonlítja a novellát.
Richard Rayner, a liberális lap ál közölt recenzió szerzője Kertész rendkívüli első regényéhez, a Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalansághoz hasonlítja a novellát.
Kertész Imre művének főhőse, a kamaszkorú Gyuri megpróbálja "ésszerűsíteni" a rázúdult kegyetlenséget. A németek távozása után Gyuri meglepő módon nosztalgiát érez a táborok iránt, ahol "tisztább és egyszerűbb" volt az élet. Az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs tábort gyerekként megjáró író a tragédiát iróniával és logikával ötvözi, ez utóbbi szóhoz minduntalan visszatér. A "kitűnő fordításban" olvasható novella egy képzeletbeli dél-amerikai diktatúrában játszódik az 1970-es években. Az író azt mutatja be, hogyan nyomorította meg és tette tönkre az emberek életét a diktatúra.
"Csak egy túlélő mer leírni ilyen gondolatot" - állapítja meg a kritikus és hozzáteszi: ez a téma, hogy tudniillik a módszeres kegyetlenség megteremti a saját érzelmi logikáját, a Detektívtörténetben is megjelenik.
"Csak egy túlélő mer leírni ilyen gondolatot" - állapítja meg a kritikus és hozzáteszi: ez a téma, hogy tudniillik a módszeres kegyetlenség megteremti a saját érzelmi logikáját, a Detektívtörténetben is megjelenik.
A tudományos objektivitással íródott kisregényben az erőszak leírásával szinte nem lehet találkozni, annak brutalitása mégis átütő módon jelenvaló. A szereplők pszichológiai ábrázolása - még a rendőröké is, vagy talán éppen az övéké - tökéletes. Sok minden a sorok között történik. Ez különös, bezártság érzetet kelt az olvasóban, aki a humanitás teljes megszüntetésének képével teszi le a könyvet - írta a Los Angeles Times kritikusa.
A napokban több rangos lap is foglalkozott a Nobel-díjas magyar íróval és munkáival; így a Le Monde a K. Doszziéról közölt recenziót, míg a The Independent hosszú interjút készített Ketész Imrével.