KERTÉSZ-MONOGRÁFIA (könyvbemutató)

   Miközben egy bizonyos Temesi László által kompilált Sors és sorstalanság c. füzet feküdt az Írók Boltjának egy legalsó polcán, amelyben Kabos László bűbájos, humoros emberként, Szenes Iván nagyon tehetséges fiatal újságíróként emlékszik Kertész Imrére, "A szerelem nem válóok" librettistájára, egy valódi Kertész-monográfia könyvbemutatója is lezajlott ugyanebben a térben tegnap, március 13-án délután.
   A fentemlített füzettel ellentétben Szirák Péter könyve nem a Nobel-díj alkalmából készült. Szirák - akinek ez a negyedik könyve, sőt a Tegnap és Ma sorozatban sem debütáns, előzőleg Grendel Lajosról jelentetett meg monográfiát - már évek óta dolgozott az anyagon, amikor 2002. október 10-én értesült szerzője Nobel-díjáról. Azon a miskolci Antropológia és irodalom konferencián éppen arról adott elő, hogy a Sorstalanság mennyire egyedülálló az egyetemes holokauszt-diskurzusban, amikor fülébe jutott a hír, de mégsem szakította meg az előadását, hogy mindezt bejelentse.
   Erről maga számolt be Mészáros Sándor kérdésére válaszolva, miután Balassa Péter felolvasta könyvbemutatóját, amely inkább szólt Kertész Imre munkásságáról, mint magáról a kötetről. Balassa különösen Kertész prózájának érzékietlenségét/érzéketlenségét hangsúlyozta, amely kifejezetten hatásellenes és nem kér az együttérzésből.

Erről maga számolt be Mészáros Sándor kérdésére válaszolva, miután Balassa Péter felolvasta könyvbemutatóját, amely inkább szólt Kertész Imre munkásságáról, mint magáról a kötetről. Balassa különösen Kertész prózájának érzékietlenségét/érzéketlenségét hangsúlyozta, amely kifejezetten hatásellenes és nem kér az együttérzésből.
Mészáros Sándor - immár Kalligram-szerkesztői minőségében - arról faggatta a szerzőt, mennyire nevezhető egyenetlennek a kertészi életmű, és vajon a Sorstalanság-e az egyetlen kiemelkedő mű benne. Szirák természetesen nem óhajtotta rövidre zárni a kérdést, óvatosan annyit jegyzett meg, hogy Kertész fiktív tevékenysége magasabbra értékelhető, mint értekező prózája, és a Sorstalansághoz képest egyéb művei gondolatilag kevésbé összetettek. Mindazonáltal nem egykönyves, hanem inkább egytémás szerzőnek nevezné az első és egyetlen magyar Nobel-díjast.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a kép természetesen tovább árnyalható, például - amellett, hogy szinte minden Kertész-mű az emlékezésből és a traumafeldolgozásból nő ki - akad olyan is köztük, amely nyelvi értelemben kidolgozottabbak, mint a Sorstalanság. Mészáros azt is szóvá tette, hogy értetlenkedik a Kertészt eleddig ismeretlen szerzőnek bélyegzőkön, hiszen a "szűk szakmában" mindig is evidenciaként kezelték mostanra nagy hírnévre jutott írónk jelentős voltát.
Majd kérdezésre buzdította a jelenlevőket, akik nem éltek a lehetőséggel, így egyből a dedikálásra kerülhetett sor. A Tegnap és Ma eme legújabb kötete fűzöld borítót kapott, és a korábban megszokottól eltérően - mivel sem a monográfiaíró, sem a kiadó nem vette fel a kapcsolatot Kertész Imrével - hiányoznak a mellékletből a fényképek (az író családjával, az író más írókkal, az író a Föld más-más pontjain). Mindazonáltal van életrajz, válogatott bibliográfia és jónéhány fejezetnyi műelemzés.

Szirák Péter: Kertész Imre Tegnap és Ma-sorozat
Kalligram Kiadó, 2003 215 p. 1500 Ft / 190 Sk

KERTÉSZ-MONOGRÁFIA (könyvbemutató)

Irodalom