Székelyföldre utazott a József Attila emlékére rendezett Eszmélet című vándorkiállítás. Pénteken délután Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag termében nyílik meg a tárlat, az eseményen jelen lesz Lakatos Mihály, az NKÖM Nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője, Dér Dezső, a Nemzeti Évfordulók Titkárság osztályvezetője, valamint H. Bagó Ilona a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, a kiállítás irodalmi forgatókönyvének írója. A modern technikai eszközöket felvonultató multimédiás kiállításon József Attila költészetét és életútját mutatják be új technológiák segítségével. A kéziratokat, fotókat, könyveket és egyéb dokumentumokat archív felvételeken láthatja a közönség. Különböző hangzóeszközökön verseket tolmácsolnak, így a szervezők reményei szerint jobban felkeltik az érdeklődést József Attila költészete iránt. A programot úgy állították össze, hogy a látogatók az információk között barangolva saját tempójukban, több szempont szerint válogatva juthassanak el az adatok mélyebb rétegeihez. Az információtömeg teljes és átfogó képet nyújt a költő életéről és munkásságáról. Az elsőként Aradon kiállított multimédiás tárlat Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre érkezik, itt augusztus 26-ától a Székely Nemzeti Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. A következő állomás Székesfehérvár; majd Bécs, Berlin és Kassa következik, és decemberben Miskolcon ér véget a vándortárlat. |
József Attila mellszobrát avatták fel a moszkvai világirodalmi könyvtár belső udvarában József Attila a magyar kultúra első nagyjaként, aki orosz köztéren emlékművet kapott, legalábbis a Nemzeti Kuturális Alap elnöke tudomása szerint. Harsányi László az alkotóval, Janzer Frigyessel együtt rántotta le a leplet a költő gránit talapzaton álló, bronz mellszobráról a péntek délutáni ünnepségen, amelyen az esős, hűvös időben is mintegy százan vettek részt: magyarok, valamint orosz hungarológusok és irodalomrajongók. Harsányi - feltételezve, hogy József Attila ünnepelni is csak azoktól engedné magát, "akik ismerik őt és szeretik" - utalt rá: a szeretet és a szolidaritás hiánya a költő 1937-es öngyilkosságához éppúgy hozzájárult, mint oroszok sokaságának halálához abban az esztendőben. Janzer, aki jóval a felkérés előtt, saját késztetésre kezdett hozzá a szoborhoz, arra gondolt, hogy a szoboravatás ebben a szép könyvtárban valamiféle jóvátétel lehet a költő keserű sorsáért. Jekatyerina Genyijeva, a könyvtár igazgatónője úgy találta, mintha József Attila alakjának kisugárzása tágítaná a belső udvar terét, ahol egyébként mellszobor örökít meg más poétákat, így Heinrich Heinét és Gabriela Mistralt, államférfiúkat, köztük Abraham Lincolnt és Mohandász Gandhit, valamint a zsidómentő Raoul Wallenberg svéd diplomatát is, akit a szovjet biztonsági szervek Budapesten letartóztattak, Moszkvában börtönbe zártak, és sorsa máig tisztázatlan. Szilágyi Ákos irodalomtörténész József Attila rokonságát hangsúlyozta egyrészt olyan modern orosz költőkkel, mint Borisz Paszternak, Marina Cvetajeva, vagy Oszip Mandelstam, másrészt a halála után szintén "államosított" Vlagyimir Majakovszkijjal. Szilágyi ecsetelte, hogyan vált ezután József Attila ismét igazi költővé, vagyis hogyan talált vissza hozzá az 1960-as évek magyar költőnemzedéke. Szilágyi reményét fejezte ki, hogy a centenárium alkalmából született új fordítások révén József Attila végre tényleg eljuthat az orosz olvasóhoz. A szovjet korszakban készült fordítások főleg azért nem tükrözték a zsenijét, mert a lelkileg, szemléletileg hozzá közel álló Paszternak, Cvetajeva, Mandelstam "ki voltak radírozva", s így az orosz fordítóknak, olvasóknak nem voltak kapaszkodóik - mondta az MTI-nek. A szoboravatás utáni felolvasáson vadonatúj fordítások is elhangzottak, például az Óda Jurij Guszev átültetésében. |
