(MTI) Majtényi Balázs alkotmányjogász és Majtényi György társadalomtörténész gazdag képanyaggal ellátott, közel 230 oldalas könyve az 1945 és 2010 közötti évtizedeket áttekintve mutatja be a magyarországi cigánykérdést, azt, hogy miként alakult a különféle korszakok romapolitikája, milyen hatással van a Kádár-kor a mai helyzetre, hogyan viszonyult a kormányzat a rendszerváltás után a roma integrációhoz. ? Van egy zárófejezet is, amely reflektál a 2010 utáni változásokra, de korszaktól függetlenül elemeztük valamennyi dokumentumot, amelyek valahogy a romák helyzetén kívántak javítani. Természetesen megvizsgáltuk a rendszerváltás után alakult civil szervezeteket is ? mondta Majtényi Balázs.
Olyan könyvet akartak írni, amely egységes szerkezetben, szemléletben próbálja bemutatni a cigánykérdés történetét. ? Az egyes fejezetekből akár több nagymonográfiát is lehetne írni, a mi célunk azonban az volt, hogy a nagyközönség számára is érdekes és olvasható legyen a kötet ? magyarázta az alkotmányjogász.
A kötet két határdátumáról elmondta: bár mindkét dátum önkényes választás, szükség volt meghatározni a vizsgálandó korszakot. Mint fogalmazott, ők az 1945 utáni roma történelemről kívántak átfogó munkát írni, a kormányváltás és azt követően az új alaptörvény elfogadása pedig mindenképpen korszakhatárt jelent. Az elmúlt két év közjogi változásainak hatásait azonban még nem lehet "belátni".
A Libri Kiadó gondozásában megjelent kötet kiindulópontja egy 2003-ban készült tanulmány volt, azt bővítgették, mindegyik fejezetet együtt készítették. Majtényi Balázs szerint a közös munka előnye, hogy a kötet többfajta tudományági ? történészi, jogászi, szociológusi ? megközelítést ötvöz.
? Például a történeti áttekintésen kívül megvizsgálhattuk, hogy a különféle stratégia-dokumentumokban milyen normatív-politikai szándékok jelennek meg ? jegyezte meg. Hozzátette: céljuk az volt, hogy könyvük felhasználható legyen további társadalomtudományi kutatásokhoz. Ezt például bőséges jegyzetanyag, bibliográfia is segíti.
A gazdag képanyagról a szerző elmondta, hogy kaptak fotókat roma művészektől, archívumoktól is. ? Olyan képeket választottunk, amelyek kontextualizálják a kérdéseket, ugyanakkor többfajta megközelítést is kínálnak ? jegyezte meg. Példaként az Úton München felé című képet említette, amelyen Dinók Henrietta jogász az alaptörvény kommentárját olvassa egy München felé robogó vonaton.
A könyv szerzőit pénteken Ránki Júlia szerkesztő-riporter kérdezte a Vörösmarty téri színpadon. A beszélgetés során szóba kerültek az alaptörvény által hozott változások is. Majtényi Balázs szerint alapvetően a nemzetfelfogás változott, az új alaptörvény kizárólag a magyarokhoz szól, nem jelennek meg benne a nemzetiségek. ? Az alapjogi felfogás is változott, hiszen az új alaptörvény a jogok mellett a kötelességeket is hangsúlyozza, ami meglehetősen avítt felfogás ? vélekedett az alkotmányjogász, hozzátéve, hogy ez utóbbi "jogkorlátozásnak" is felfogható, azokra nézve jelent nagyobb terhet, akik hátrányos, diszkriminatív helyzetben vannak.
A szerzők hangsúlyozták, hogy Magyarországon sok nemzetiség története elnyomatás-történetnek látszódik, a magyar történelemnek nemcsak a magyar nemzet történetének kell lennie. ? Ez nemcsak politikai, hanem történelmi, társadalmi kérdés is ? jegyezte meg Majtényi György. Kitért arra, hogy a Kádár-kor iránt hamis nosztalgia él, noha a rendszerváltás előtt nem is létezett hivatalos cigánypolitika. Rámutatott: az állam folyamatosan hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a rossz szociális helyzetű cigányságért, de ez hosszútávon a többségi társadalomban etnikai felhangot kapott.
Arra a kérdésre, hogy kirajzol-e valamilyen jövőképet a kötet, a szerzők azt felelték, nem állt szándékukban utat kijelölni, könyvük csak az egyik lehetséges olvasata a cigányság történetének. Ugyanakkor úgy vélték, a mai fiatal cigány értelmiségben sokan úgy gondolják, a lehetőségek nem adottak a változásra. Majtényi Balázs leszögezte: ott, ahol az államtól nem lehet megoldást várni, nagy tér nyílik a civil közösségeknek, szerveződéseknek.
