A Noran Könyvkiadó 22-én, kedden délután 5 órakor az Alexandra könyvesházban mutatja be Koltai Tamás: Színházi szívesség c. könyvét. Közreműködik Sándor Iván író és Kulka János színművész.
?A színház nem szívességszolgáltató intézmény", idézte nemrég Thomas Bernhardot egy rendező, akivel interjút készítettem. Hanem mi? Mi az, ami - ugyancsak Bernhard szerint - ''életfogytiglani fogságra'' ítéli a mániákusait, ''a kegyelem legcsekélyebb esélye nélkül''? Fogas kérdés. Aki mindenki tetszésére pályázik, az hivatásos talpnyaló és vérbeli udvaronc, mondta Denis Diderot. ''A lényeg, hogy irritáljunk'', állítja Bruscon, a színházcsináló Bernhardnál. Ez azért túlzás. Tény, hogy a kényelmes beidegződéseket támadó színház néha kellemetlen. A magas művészetet mégsem hasonlíthatjuk a libatöméshez, amikor a szellemi táplálékot megpróbáljuk legyömöszölni az áldozat torkán, akár akarja, akár nem. Akkor hát mit tegyünk? Tapasztalataim szerint a közélet és a kultúra elsivárosodása idején van igény az életünkkel és önmagunkkal való őszinte szembenézésre. Ha a színház ezt az igényt szíveskedik kielégíteni, hasonló szívességgel viszonzom, amikor a színházról írok? ? írta könyvéről Koltai.
Korábban egy interjúban ezt nyilatkozta: ?A kritikus egyfajta író, írta egyszer Gábor Miklós, és én úgy gondolom, hogy ezzel nem tett mást, mint minőségigényt jelentett be. Ha valaki jó kritikus, akkor megfelel az "íróság" fogalmának, ugyanis alaposan, unalmasan, rossz stílusban megírt kritika nem kritika, hanem valami más, színházrendészeti jelentés vagy akármi. Természetesen nem lehet mindenki Kosztolányi (és ezzel megjelöltem kritikusi eszményemet), de legalább törekedjék stiláris bravúrra.? (Az interjú teljes szövege ITT).
A Színház szeptemberi számában két kritikája is olvasható.
