(MTI) - A könyvtáros szakma most készül etikai kódexe megírására, amelynek sarkalatos pontja a szellem szabadságának szolgálata, bármiféle cenzúra elutasítása - mondta Katsányi Sándor, az idén 100 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) nyugalmazott főosztályvezetője a könyvtárosok napja alkalmából rendezett ünnepi szakmai napon szerdán.
A könyvtár nem szegődhet egyetlen tudományos, társadalmi vagy politikai nézet szolgálatába sem - idézte Szabó Ervin 1907-ben mondott szavait a szakember, hozzátéve, hogy a"részrehajlatlanság"könyvtár-politikusi koncepcióját a századelőn még kétkedéssel fogadták.
Katsányi Sándor, a könyvtárosság moralistájának nevezte Szabó Ervint, a Budapesten róla elnevezett könyvtárhálózat központi bibliotékájában rendezett jubileumi ünnepségen. A könyvtár dolgozói az első nyilvános könyvtár 1904-es megnyitása óta minden év október közepén, a könyvtárosok napján áttekintik a szakma eredményeit és teendőit.
Fodor Péter főigazgató előadásában elmondta, hogy az 1998-2001 között felújított, azelőtt beszűkült szolgáltatási kínálatú bibliotékában új könyvtári technológiákat vezettek be, teret nyert a számítógépesítés, megvalósították az úgynevezett családi könyvtár modelljét. A megújulás eredményeként az utóbbi három évben folyamatosan nőtt a beiratkozott olvasók száma, ez tavaly decemberben már meghaladta a 73 ezret, és egyre több könyvet kölcsönöztek ki.
Kifejtette, hogy az FSZEK fejlesztési koncepciójában a paradigma- és technológiaváltás, a bővített, minőségi szolgáltatások, továbbá a területi lefedettség szempontjai érvényesültek. Kitért arra, hogy a könyvtárhálózatnak ma 61 fiókkönyvtára van, legtöbbje Budán működik.
A főigazgató megállapította, hogy az utóbbi években emelkedő intézményi átlagbér 2003-ban elérte a havi 148 ezer forintot. Fodor Péter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere az idén az év könyvtára kitüntető címet adományozta az FSZEK-nak.
Hiller István levélben fejezte ki jókívánságait a könyvtár száz éves évfordulója alkalmából. Mindenkit be kell engedni, sőt be kell hívni a könyvtárba, amely a kultúra legnagyobb kincsestára - fejezte ki meggyőződését a kulturális miniszter üzenetében, amelyet az ünnepségen felolvastak. Mint hozzátette, a FSZEK magas kora ellenére az egyik legfiatalosabb XXI. századi magyar kulturális intézmény.
Vass Lajos, a kulturális minisztérium politikai államtitkára szerint ez a patinás könyvtár az egyik legékesebb bizonyítéka annak, hogy a magyarok mindig nagyra tartották az írásbeli műveltséget. Véleménye szerint a XXI. századi ember hajlamos lebecsülni az olvasás hatalmát, pedig"internet ide, digitális technika oda, a könyvek mindent és mindenkit túlélnek (...) a könyv varázslat, élmény és hatalom, a legújabb évezredben is".
Az államtitkár elmondta: a tárca arra törekszik, hogy a könyvtárak modern, vonzó és mozgalmas kulturális központokká váljanak, e cél érdekében foglalkoznak a könyvtárépületek felújításával és azzal, hogy az ország háromszáz bibliotékájába eljusson a szélessávú internet.
Schiffer János főpolgármester-helyettes gondolata szerint a könyvek lapozgatása, olvasása - bár Orbán Ottó költő is fájlba menti írásait - nem pótolható a képernyő futtatásával. Örömmel állapította meg, hogy a könyvtári szakma az elmúlt 15 évben megtalálta a helyét, ismeri a társadalmi igényeket és jól reagált azokra. Schiffer János az ünnepségen arról is beszámolt, hogy az idén Pro Urbe-díjjal tüntetik ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat.
Az ünnepi rendezvény végén a könyvtár által adományozott kitüntetéseket és elismeréseket adott át Fodor Péter főigazgató; a díjakat a könyvtári szolgáltatások megújításáért sokat tevő, hosszú időn keresztül színvonalas munkát végző szakemberek kapták.
