(MTI) - Mint azt Buza Péter megjegyezte, Budapest lakói nem jól sáfárkodnak azokkal az értékekkel, amelyeket neves mesterek a XIX. és XX. század fordulóján megalkottak, és amelyek ma is a turisztikai kiadványokban, városvezetéseken főszereplők.
Míg a finnek ma is életben tartják az Alvar Aalto teremtette - egyébként Korbnál és Gierglnél későbbi - egységes építészeti világképet, a mai járókelő valószínűleg csak a most megjelent könyv alapján képes beazonosítani azokat a jellegzetes, a városképet és a közösség életét befolyásoló épületeket, amelyek a két magyar mester munkái - fűzte hozzá Gerle János.
Korb Flóris és Giergl Kálmán közös irodája a korszak legjelentősebb műhelyei közé tartozott. Mindketten Németországban fejezték be tanulmányaikat, Budapestre visszatérve Hauszmann Alajosnál kezdték pályájukat. Részt vettek egyebek között a Hauszmann tervezte New York-palota és a Kúria, a mai Néprajzi Múzeum megalkotásában.
Közös irodájukat 1894-ben hozták létre. Ők tervezték az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álló két impozáns épületet, a Klotild-palotákat, s egyik legreprezentatívabb munkájuk a most éppen felújításra váró Zeneakadémia.
Munkásságuk nem szorítkozott Budapestre, Debrecenben, Szegeden és Kolozsváron is építettek például kórházi épületeket, s a debreceni egyetem főépületének terve is tőlük származik. Víztornyot emeltek Szegeden és Kőbányán - ezek a Zeneakadémia behajló erkélyével együtt a hazai vasbeton építészet úttörő jelentőségű darabjai, amelyeken Zielinski Szilárddal dolgoztak együtt. A téglaépítészetben, a téglahasználatban is maradandót hagytak hátra, aminek egyik szép példája a Szent István Gimnázium épülete.
A Korb Flórisról és Giergl Kálmánról szóló album Az építészet mesterei című sorozat 13. darabja. A Holnap Kiadó sorozatában eddig többek között Feszl Frigyesről, Hauszmann Alajosról, Komor Marcellről és Jakab Dezsőről, Lechner Ödönről, Medgyaszay Istvánról, Pollack Mihályról, Steindl Imréről, valamint Ybl Miklósról jelent meg kötet.
