Kötelező ritkaságok (könyvbemutató)

   A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Universitas Kiadó öt új kötetét mutatta be Szörényi László irodalomtörténész a Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn, március 10-én. Az öt nyomdafriss kötetből négy a Kötelező ritkaságok nevű sorozat első darabja. Irodalmi és irodalomtörténet kuriózumok jelennek majd meg a sorozatban a későbbiek során, ezúttal 19. századi szerzők félig vagy egészen feledésbe merült regényei, összegyűjtött írásai láttak napvilágot.
   A Fáy András főművének számító Bélteky-ház nem volt soha elfeledve. Szörényi László anekdotája szerint az ő ifjúkorában Szauder József Szegeden bezárta tanársegédét egy éjszakára, miután arról kiderült, hogy nem olvasta a fent nevezett művet, és így óhajtott volna magyar szakos hallgatókat vizsgáztatni. Szauder reggel engedte csak ki az elcsigázott delikvenst a kulcsra zárt szobából, és még ki is kérdezte tőle a művet, mielőtt vizsgáztatni küldte. A "tanregény" műfaji megjelölés alatt futó családregény 2002-es kiadását T Erdélyi Ilona szerkesztette.
   Irodalmi ínyencek számára valódi csemege lehet a XIX. századi magyar fantasztikus regények c. kötet. A kötet szerzői közül talán Jósika Miklós a legismertebb, de ez az 1862-es regény nem tőle megszokott történelmi témát dolgoz fel. Erősen valószínűsíthető, hogy Babits maga is olvasta a Két életet és az Gólyakalifájának előképéül szolgált, hiszen ebben a történetben egy Szécsi Kálmán nevű földbirtokos éli kettős életét: egy nyugodt és rendezettet ébren, egy minden ízében szennyeset és zaklatottat álmában.

   Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz című 1882-es "politiko-romantikája" az írogató állomásfőnök (ld. Sárbogárdi Jolán) Habsburg-rajongását, oroszgyűlöletét képezi le egy utopisztikus regényben, amelyben megoldódik minden: megtalálják Atilla kincsét és ezzel, na meg az irányítható léghajó titkával a magyarok jelentős gazdasági hatalomra tesznek szert. Petőfi sírja is megkerül, amelyen kőbe vésve a következő versezet áll:

   Tóvölgyi Titusz a szocializmus és kommunizmus társadalmáról írt regényt 1887-ben Az új világ címmel. Hőse, Kőszáli Elemér festőművész századik lagziján kapcsolódunk a cselekménybe, hiszen 2300-ban az emberek csupán két hónapra házasodnak (addig viszont szigorúan hűségesnek kell maradniuk). Minden köztulajdonban, még a gyerekek is (csak vasárnap látogathatók), a társadalmat csupán a szépek és csúnyák szembenállása osztja meg. Kőszáli is, vesztére pont egy csúnya fizikatanárnőbe, Árkosi Ilonába szeret bele.
   Kiczenko Judit Toldy István és Asbóth János válogatott műveit szerkesztette. Toldy István (1844-1879) - Ferenc fia - a Nemzeti Hírlap alapítója és antiklerikáris publicista volt, francia hatásra társadalmi drámákat írt, valamint szerelmi drámák körül kavargó regényeket, mint pl. az Anatole (1874), ami ebben a kötetben is szerepel. Asbóth (1845-1911)legfőképpen útirajzok szerzője, amelyekben kibontakozik heves művészettörténeti érdeklődése, valamint van egy Álmok álmodója c. regénye is! Hőse Darvady Zoltán kiábrándultságában veti magát a művészet, szerelem és természet kínálta örömökbe.
   A Kötelező ritkaságokon felül bemutatásra került Tarjányi Eszter A szellem örvényében c. kötete, amely Jókai, Arany, Gárdonyi, Móricz, Karinthy, Erdély Miklós és mások spiritiszta kalandjairól lebbenti fel a fátylat, a homályos témát némi szkepticizmussal és humorral tárgyalva. A szellemi kirándulásokra serkentő könyveknek egy hibája van: tördelésük, kötésük egy szöveggyűjteményre hajaz, így nem kínálják a regényolvasásnál megszokott könyvörömöket.