Az Erélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) szervezésében több könyvbemutatóra, valamint az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől című székely irodalmi antológia bemutatójára is sor került.
Izgalmas beszélgetést folytattak a magyar könyvkiadás helyzetéről is.
Most már nemcsak az foglalkoztatja az irodalom művelőit és kedvelőit, hogy létezik-e külön magyarországi és külön határon túli irodalom, hanem a székely irodalom létjogosultsága is felmerül. Az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől irodalmi antológia bemutatóján meggyőződhettünk, a székely irodalom ugyanvalóst létezik.
A kiadványban szereplő szerzők: Fekete Vince, György Attila, Muszka Sándor, Orbán János Dénes, Sátha Attila olyan szövegekkel rukkoltak elő, amelyek a székelység szokásait, gondolkodásmódját, tájnyelvi jellegzetességeit foglalják magukba. Éppen ezért az írások azok számára, akik nem ismerik ezt a tájegységet, furcsának, olykor érthetetlennek is tűnhetnek.
Zelei László és Szőcs Géza
Azonban ennek az irodalomnak mégiscsak van létjogosultsága, hiszen egyre több ilyen szöveg születik és megtalálja a maga olvasótáborát is. Szőcs Géza író, költő, kulturális államtitkár - aki az est moderátora volt - szerint ilyen sűrítettségben nem vész el ez az irodalom. Szőcs azt is kijelenti, leginkább Sátha Attila írásaira reflektálva, valóságos Kazinczy-féle nyelvújításról beszélhetünk. Fontos megjegyezni Sátha Attila Székely szótárát is, amely hasznos útmutató lehet azok számára, akik nem ismerik a tájnyelvet.
Hogy mitől is lesz egy szöveg székely? Valószínű, a halandó azt gondolja, a székely szavaktól, kifejezésektől. Sátha azonban azt állítja: az észjárás, a vidék jellegzetes gondolkodásmódja adja meg a művek sava-borsát, amelyhez adalék csupán a nyelvi sajátosság. A bemutatón felolvasott ízelítő is ezt kívánta igazolni. Az esten Orbán János Dénes híres meséje, a Misimackó is terítékre került, amely a költő elmondása szerint már az iskolai tananyagban is szerepel. A Misimackó kevésbé tartalmaz ugyan tájnyelvi jegyeket, azonban a vidék gondolkodásmódja, a székely ember mentalitása itt is fellelhető. György Attila a továbbiakban humoros történeteket, anekdotákat mesélt a székelység eredetéről, tájegységeiről. Muszka Sándor pedig irodalmi stand up comedyvel rukkolt elő, amelyben ugyancsak a székelyek fondorlatos észjárását mutatta be. És aki azt hiszi, ezzel lejárt a székely irodalmi antológia bemutatója, téved. Orbán János Dénes előrejelezte, lesz még folytatás. Jövő év januárjában a székely alkotók megvalósítják a Madagaszkár projektet, amely nem szól másról, mint új haza választásáról. "Hiszen itt székelységben tűrhetetlen a helyzet." Orbán szerint okosabbnak kell lennünk, mint őseink voltak, olyan helyet kell választanunk, ahol jó meleg van, tenger és kikötő áll a rendelkezésünkre, de hegyet, dombvidéket is lehet találni állat- és növénytermesztésre. A viccesnek tűnő projektet azonban az írók komolyan gondolták, valóban elmennek Madagaszkárra és az antológiának is lesz még folytatása.
A Tusványosi Nyári Szabadegyetem egyik izgalmas eseménye volt Böszörményi Zoltán új könyvének, a Halálos bűnnek bemutatója. Már a cím is sejteti a sokkoló tartalmat, rövid, tömör novellái halálról, félelemről, bűnről, szenvedésről, kiszolgáltatottságról beszélnek. A műfaj neve pedig: párpercesek. Az Örkény Istvánra emlékeztető műfaj Orbán János Dénes költő, az est házigazdája szerint illik a szerzőre. Lírai és epikai stílus keveredik néhol, amely komolyan elgondolkodtat - foglalta össze. A hét verseskötetet, két nagyregényt publikáló Böszörményi novelláival is sikerült meglepnie olvasóit. A sokkoló írások önéletrajzi ihletésűek, saját tapasztalatait, emlékeit is felidézi. Az ő szavaival élve: ?van-e olyan író, aki nem önmagát írja meg?. A boldogságkeresés, az emberiséget érintő ?létkérdések? most sem maradnak ki az írásokból, akárcsak korábbi verseiben, regényeiben hol megható líraisággal, hol fanyar humorral beszél minderről.
Másik izgalmas tábori program a magyar könyvkiadás témakörét boncolgatta, ahol a Corvina Könyvesház, a Pallas Akadémia, a Pro Print valamint a bookline.hu internetes terjesztői oldal képviselői vitatták meg könyvterjesztésről, könyvkiadásról szerzett tapasztalataikat.
A beszélgetésből leszűrődött: annak ellenére, hogy a televízió, a technika vívmánya eltávolította az embereket az olvasástól, azért még sokan érdeklődnek a könyvek világa iránt is. Az emberek inkább szórakoztató jellegű kiadványokat, képzőművészeti albumokat vásárolnak, azért akad bőven érdeklődő a szépirodalomra is - vázolta Sarány István, a Pallas Akadémia igazgatója. Balázs D. Attila szerint a bookline.hu-n megrendelt könyvek közül a legnépszerűbbek a tudományos kiadványok, ezt követi csak a szórakoztató irodalom.
A könyvkiadók képviselői egyetértettek abban a kérdésben, hogy a könyvterjesztési szokásokon változtatni kellene, hatékonyabb rendszert kell kitalálni, erre egyik megoldás a bookline.hu hálózata lehetne. A kiadványok népszerűsítéséhez több író- olvasó találkozó szükséges, valamint a középiskolás diákokat is meg kellene célozni.
Rúzsa Magdi koncertje
A tábor ideje alatt több rövidfilmet, nagyjátékfilmet nézhettek meg az érdeklődők, amelyek ugyancsak népszerűek voltak. Fontos megemlítenünk többek között Rúzsa Magdi, Demjén Ferenc és a Bikini koncertjét is, amelyek változatlanul jó hangulatot teremtettek. A koncertek után pedig reggelig állt a bál.
