 |
| Kertész Imre |
(MTI) - A mértékadó párizsi újság szerda délután megjelent száma "A nap könyve" című rovatában ajánlja olvasói figyelmébe a Nobel-díjas magyar írónak a közelmúltban az Actes Sud kiadó gondozásában franciául megjelent kötetét.
A címadó előadás egy 1992-es bécsi konferencia kapcsán született, de a "zsidó író definícióját árnyaltan és találóan" vizsgáló könyvben Kertész Imrének a rendszerváltás és 2003 között, többek közt a kommunizmusról, a weimari köztársaságról, a magyar entellektüelekről vagy Jeruzsálemről írt esszéit, előadásait, beszédeit gyűjtötte egybe a kiadó.
Samuel Blumenfeld kritikus szerint a meglepő cím a kilencvenes évek jelenségére utal; a holokauszt banálissá válására. Minél többet beszélünk magáról a holokausztról, annál inkább az elképzelhetetlen dolgok kategóriájába szorul a megsemmisítés valósága és annak hétköznapi volta - írja a Le Monde.
A kritikus szerint Kertész Imre arra mutat rá írásaiban, hogy egyfajta morális és politikai beszédmóddal a holokauszt intézményesül, annak következményeként pedig olyan giccses művek születnek, mint például a Schindler listája, Steven Spielberg filmje.
Ennek a jelenségnek kettős hatása van: egyrészt megfosztja a túlélőket attól, amit ténylegesen megéltek, másrészt Auschwitzot a németek és a zsidók ügyévé teszi, pedig valójában egy univerzális tapasztalatról van szó. Kertész a Nobel-díj átvételekor tartott beszédében éppen azt hangsúlyozta, hogy a "holokauszt annak a nagy kalandnak a végállomása, ahova az európaiak kétezer év kultúrája és erkölcse után érkeztek" - fogalmaz a kritikus.
Megítélése szerint ez utóbbival magyarázható A holocaust mint kultúra nagy kérdése: hogyan lehet Európát újrafogalmazni Auschwitz után? A holokauszt az európai civilizáció vitális problémája, amely ha nem akarja, hogy véletlenszerű civilizációvá váljék, tartozik magának annyival, hogy elgondolkodik azon, hogy mi is történt a keretei között" - írta a Le Monde.
