A darab története - akárcsak Shakespeare tragédiájáé - a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szereplők, a Herceg kivételével ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéra - ugyanúgy van "szellem", színészek, Egérfogó jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-öngyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras. Ugyanúgy a lelkiismeretről, a morálról és a "vér szaváról", a bűnről és a látszatról, a tehetetlenségről és a habozásról szól, mint Hamlet, a dán királyfi története.
Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játsszák? Annak a magyarázata, hogy mégsem az eredeti tragédiát játsszák, az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő. A Hazatérés Dániába nem egy adaptáció, nem egy mai közép-kelet-európai miliőre alkalmazott Hamlet, hanem egy új, eredeti magyar darab, a hamleti problematika újrafogalmazása és átgondolása korunk érzelmi és szellemi "válaszainak" fényében.
A Szín-Tér vendégei lesznek: Kiss Csaba író, rendező, Csanádi Judit díszlettervező, Szakolczay Lajos irodalomtörténész. A házigazda: Hanti Krisztina kritikus.
