(MTI) - A sorozat első estje szerdán 19 órakor lesz a bécsi magyar kulturális intézetben, ahol Takács Zsuzsával és Szabó T. Annával, illetve műveikkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kétnyelvű felolvasóesten magyarul a szerzők, németül pedig Maria Hengge, a Burgtheater színművésznője olvassa fel - Orbán István fordításában - a műveket.
A Collegium Hungaricum vezetése döntött úgy, hogy a sorozat vendégei kizárólag nők lesznek. Az intézet szerint a kortárs magyar szerzőnők alig vannak jelen a német nyelvű könyvpiacon, műveikből nagyon kevés német fordítás készült. Az intézet ezért neves műfordítókat kért fel arra, hogy a felolvasóestekre németre fordítsanak a magyar szerzőnők műveiből. Az esteken minden alkalommal a Burgtheater színművésznői mutatják be a fordításokat a bécsi közönségnek.
A magyar kulturális intézet azt tervezi, hogy a Bécsben bemutatott fordításokból a későbbiekben antológiát adnak ki. Ízelítőül egy-egy vers a két költőtől:
Szabó T. Anna
A futás
A test öröme. Nyár van, méz csorog
a szomjú arcra, lassú, ragacsos
nyelve végignyal mell közén, gerincen,
szoknya suhog-leng, selyme érdesen
paskol, mint forró, pucér bőrre zápor,
bizsereg a haj, a hajlat, az ágyék,
combok súrlódnak, lombok közt a fény
átnyilall, lecsukódik a szem,
rohanni vakon, nyárszag, bodzaszag,
akácvirág, tenger íze, árnyék
simogatása, szél, szél, szembeszél,
rugalmas futás, szandálcsattogás,
vér dobol, ahogy tenyerére vesz,
vérrel, bőrrel és napfénnyel beszél,
röptet a mindennél hatalmasabb
nevezhetetlen, ami most öröm,
máskor fájdalom, fénnyé robbanó éj,
élj, élj, örülj, dobogja, ragacsos
gyönyörűsége megriaszt.
Karnyújtásnyira vaskerítés,
rozsdás szögesdrót. Ahogy a lovak,
horkanva torpanok ? megmarkolom
a porló vasrudat, lihegve lenézek,
meglátom lombkoronás arcomat,
ahogy a sáros kövek közt lebeg,
hullt akácvirág között, a pocsolyában.
Takács Zsuzsa
A lakók viselkedése
Sátrat vernek a kapualjban,
és elfoglalnak minden lépcsőfordulót,
agyunkba beköltöznek a rettegett, új lakók.
Ingóságaikat a márványlépcsőn húzzák-vonják.
A lábukat vesztett székek és ajtajuk szakadt
szekrények sikoltozása hurokként
tekereg az elefántcsont színű burkolaton.
A sarokablakból a lábukat kilógatják
a meghódolt város piacterére, ahol
tépett zászlójukat hordozza a szél.
Ha cukros italaikat egymásra ellocsolták,
ha talpuk alatt a kiköpött napraforgómag
héja kellő puhaságú szőnyeggé dagad,
az ablakmélyedésből sorra leugrálnak
és ideges pillantásuk a lakónévsoron
megtapad. Nyissak-e ajtót, ha dörömbölnek?
Ismered azt az érzést, hogy érted jönnek?
Szabó T. Anna életrajz ITT.
Takács Zsuzsa bibliográfia, életrajz ITT.
