Megjelent a Magyar Napló áprilisi száma, a szerkesztőség rövid ajánlóit közöljük:
A lap Juhász Ferenc A jégverés fehér düh-diadalma című versével kezdődik. A gyermekkori jégverés élmény leírása az utolsó sorokban érkezik el a jelen vallomásos keserűségéig:
"És ki néz engem, a megvert, vad, jéggel-alázott kertet
Ki jajgatja verésem, jég-alá száműzetésem, milyen Éden:
Még bent a szenvedésben, s már kívül a szenvedésen?"
Ki jajgatja verésem, jég-alá száműzetésem, milyen Éden:
Még bent a szenvedésben, s már kívül a szenvedésen?"
Juhász Ferenccel Csábi Domokos készített interjút
Rába György, Csiki László, Gergely Ágnes, Villányi László, Szentmártoni János, Lackfi János, Turai Laura versei olvashatók még ebben a költészet napi számban.
Kovács István költői jegyzete az otthonkeresés és a hazatalálás rajza.
Marosi Gyula novellájának főhőse egy titokzatos folyót úszik át álmában, amelyről csak annyit tud, hogy az nem a Duna.
"Ki kell mondanunk, hogy a nemzeti önrendelkezés folytonossága nem fér össze a birodalmi alárendelés folytonosságával. Ebben ezután mindenkinek választania kell. Magyarországon és a Kárpát-medencében a magyarság önépítési esélyeit növeli, ha ezt mind többen értik és vallják" - írja Székelyhidi Gusztáv Két március 15-e című helyzetelemzésében.
Molnár Vilmos meséje az erdélyi juhnyájat megfigyelő idegen koalamackó gondolatait tolmácsolja.
Czakó Gábor a szépség és a szeretet természetfölöttiségét elemezve többek között Csontváryt idézi: "Nem szükséges, hogy minden veréb daloljon, minden lány kornyikáljon, de kell, hogy az embernek megadassék a képesség a szép fölismerésére, a gyönyörűségre. Ezt elérheti, ha tisztán vannak tartva az érzései, kevesebb munkával megél, s ráér a pihenésre, s a pihenésben a bölcseletre, az isteni természet ismeretére."
Dobozi Eszter Túl a rákbarakkon című regényének - amely egy rákbeteg nő, Angelika, rekonstruált naplója - első része olvasható az áprilisi számban.
Gy. Szabó András olvasólámpája alatt a régi magyar költészet kincsei jelennek meg. Kimutatja e költészet hatását Ady, Nagy László költészetében. E költészet sokszor egyhangúnak tetsző moralizálása, leíró tárgyiassága mögött sejlő személyességre is figyelmeztet Szkárosi Horváth Andrást idézve: "Ez éneket költe egy barátból jött pap, /Bánta bolondságát, elrúgta csuklyáját, / Hitire fogadta, soha többé nem csal."
A Könyvszemle rovatban Gergely Ágnes, Villányi László verseskönyvéről, Sigmond István regényéről, Voight Voilmosnak a Vallás megnyilvánulásai című könyvéről valamint a Veress Sándor zeneszerző életútját bemutató, Csicsery-Rónai István szerkesztette kötetről olvashatók kritikák.
