(MTI) ? A szófiai egyetem spanyol és portugál tanszékét vezető Rumen Sztojanov több verset és regényt fordított spanyolból, a portugál és a brazil irodalomból, köztük van Márquez Száz év magány című könyve is ? mondta Doncsev Toso, a Szófiai Magyar Intézet igazgatója. Magyarul a Napkút kiadásában és Szondi György fordításában jelent meg a Lassúdad szavak című antológia, amelyet január végén a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben mutattak be. A kötet érdekessége, hogy Rumen Sztojanov szülőfalujának, Draganovónak a nyelvjárásában megtalálható magyar szavakat is feldolgozta. A falu, amely Közép-Bulgáriában, Veliko Tarnovo megyeszékhely vonzáskörzetében található, sok költőt és írót adott az országnak.
Doncsev Toso, aki szintén Draganovóban született, felhívta a figyelmet arra, hogy a faluból bolgárkertészek tucatjai indultak útnak az intenzív öntözéses gazdálkodást terjeszteni Európában az Osztrák?Magyar Monarchia idején, így jutottak Magyarországra. Draganovo testvértelepülése Felsőzsolca lett, ahol sok draganovói bolgárkertész dolgozott, és tiszteletükre szobrot is állítottak a miskolci kistérséghez tartozó városban ? jegyezte meg Doncsev Toso. Amikor hazatértek, a magyar szavakat belekeverték a saját nyelvjárásukba, például a bácsi, a sógor, a kanta (bádogkanna), a gazda, a bunda, a kunyo (kunyhó) és a bakan (bakancs) szót.
Rumen Sztojanov nagy érdeme, hogy összegyűjtötte és kötetében nyelvészeti tanulmányban ismerteti ezeket a magyar jövevényszavakat ? emelte ki az igazgató. Ljudmila Malinova, a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársa azt írta Rumen Sztojanovról, hogy különleges könyvei olyan újítóra vallanak, aki fontos szellemi értékeket közvetít és a bolgár irodalom fejlődésének új útjait kutatja.
