A magyar olvasók közt hódítanak a muminok

Irodalom

(MTI) - Magyarországon eddig főként rajzfilmekből lehetett megismerni Tove Jansson teremtményeit, a semmilyen földi lényhez sem hasonlítható muminokat; a Napkút Kiadó kiadásában megjelenő, a Duna Televízióval együttműködve népszerűsített könyvsorozat első meseregénye viszont a finnországi svéd írónő köteteinek stílusába is beavatja az olvasókat. Az Alexandra Irodalmi Kávéházban szombat délután tartandó budapesti könyvbemutató előtt Szondi György, a Napkút Kiadó igazgatója arról beszélt az MTI-nek, hogy Skandináviában Észak olyan csodalényeit tisztelik a muminokban, akiket a felnőttek és a gyerekek is egyaránt nagyra tarthatnak.
Ennek a mítosznak a kialakulását elsősorban az magyarázza, hogy Tove Jansson fantáziájának remekei nemcsak "gyermekmesék", hanem egyben "felnőttmesék" is - tette hozzá.
A távirati irodának nyilatkozva a kötet fordítója, Vukovári Panna is egyetértett ezzel a megközelítéssel. Mint mondta, már a Tove Jansson-sorozatot megindító "Muminbocs és az üstökös" című meseregényben is minden együtt van ahhoz, ami megmagyarázza ennek a különös hatásnak a titkát.
A gyerekeket az északi tengereket és hegycsúcsokat bejáró muminok kalandjai köthetik le, a felnőttek pedig abból meríthetnek vigasztalást, hogyan ragaszkodnak a történetek hősei minden fenyegető katasztrófa árnyékában is a maguk derűs nyugalmához - emelte ki.
A Duna Televízió szóvivője, Szeles Pál az MTI kérdésére azzal magyarázta a Napkút Kiadóval kialakított együttműködést, hogy "szívesen részt vállalnak Tove Jansson műveinek népszerűsítésében és a kötetek értékesítésében is", tekintve, hogy ők azok, akik Magyarországon épp az utóbbi időben sugározták a muminok kalandjairól készített japán rajzfilmsorozatot.
"A Duna Televízió nézői már jó ismerősei a muminoknak, s meg vagyunk győződve arról, hogy erre a kapcsolatra a kötetek forgalmazásakor is építeni lehet" - jegyezte meg.
Tove Jansson (1914-2001) finnországi svéd író és festő 1945 és 1970 között írta a muminokról szóló könyveit, amelyek később rajzfilmek, képregények, színpadi adaptációk és operaelőadások alapjául szolgáltak.
A muminok máig nem szűnő skandináviai kultuszának bizonyítéka például a Tampere Art Museumban látható, a Mumin-völgyet ábrázoló illusztrációkat bemutató állandó kiállítás vagy a Naantali közelében idegenforgalmi attrakcióként megnyitott mesesziget, a Moominworld.
A több finn és svéd állami kitüntetéssel is elismert Tove Jansson felnőtteknek is írt szépirodalmi műveket. Ezek sorában a legismertebb az 1968-ban megjelent A szobrász lánya című memoár, amelyben az írónő saját gyermekkorának emlékeit idézi fel.
A Mumin-völgy világát megálmodó Tove Jansson-műveket egyrészt a fantasy-irodalom klasszikusaival, másrészt a szimbolikus értelmű, költői mesékkel emlegetik együtt az irodalomtörténészek.