(MTI) - Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó vezetője elmondta, Drago Jancar regénye a hatodik, amely magyarul is megjelent. A kötetet a L'Harmattan Kiadó gondozta és a Valahol Európában sorozatban jelent meg. Korábbi köteteit, így A gályarabot, Az angyal pillantását, a Zajgás a fejben és a Katarina, a páva és a jezsuita című regényeket a Jelenkor adta ki, a Kaján vágyak címűt az Osiris. Valamennyi Jancar-kötetet szlovénból Gállos Orsolya ültette át magyarra.
Jancar a mágikus realizmus képviselője, A névtelen fa című könyvében a finnugor mitológiából ismert égig érő fa, vagy világfa - amely a pohorjei mesékben is szerepel - a történet kezdete. A főhős, Lipnik lemászik a fáról, történelmi időből érkezett és két időt köt össze: az egyik a gyilkolások ideje, 1942 és 1945 között, amikor Dél-Szlovénia és Ljubljana olasz, míg az északi részek német és magyar megszállás alatt voltak. Később, az olasz összeomlás után délre is a németek nyomultak be, közben szerveződött az ellenállás: partizánok, domobránok és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság seregének maradéka, a csetnikek harcoltak Szlovéniában legfőképpen nem a megszállók, hanem egymás ellen.
A második idő a 2000-es évek, s ahogy Jancar elmondta, ez az idő egy ljubljanai plázában játszódik, szól a zene, ugrálnak a fények, nincs múlt idő, a főhős, a levéltáros Lipnik ebben a környezetben várja a feleségét, aki fodrásznál ül. A férfi agyában elkezd működni a történelem, a levéltárban ugyanis megtalálta egy erotomán férfi második világháborús naplóját, s ebből kiderült, hogy míg mások harcoltak, addig ő különböző nőkkel létesített kapcsolatot.
Rábukkant egy nőalakra, aki lehetett az ő szeretett tanítónője is, ez késztette arra, hogy elmerüljön abba az időbe. A múlt egyre izgalmasabb lesz a jelennél, mert megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző pedig folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt - magyarázta a szerző.
Drago Jancar 1948-ban született Mariborban, író, novellista, esszéista, a szlovén írók középnemzedékének legismertebb alakja. Az Eltört korsó (1992) című szlovén esszékötetben és folyóiratokban jelentek meg magyarul értekezései. Drámakötete A nagy biliáns valcer címen olvasható magyarul, a Hallstatt című játékát 2009-ben mutatta be a Békés Megyei Jókai Színház.
A Hallstatt-kultúra a felső-ausztriai településről kapta a nevét, ahol régészek a XIX. század közepén több mint 900 kora vaskori sírt tártak fel. Drago Jancar játékában a XX. századi háborúk és forradalmak elesettjeinek, meggyilkoltjainak a csontjaira bukkannak az archeológusok a karsztos vidéken. Drago Jancar többszörösen elismert író, aki megkapta a szlovén állam legmagasabb kitüntetését, a Preseren-díjat is.
