 |
(MTI) - Az Út a hegyek közt című kötete 99 haikut tartalmaz, a Visszabontás című kötet pedig 108 szonettet. Az utóbbit afféle szonett-naplónak nevezte Visky András dramaturg, a költő beszélgetőtársa. Visky különösnek tartotta, hogy a versek visszafogottsággal szólnak szerelemről, meghitt családi eseményekről, a természet hétköznapi csodáiról, és még csak utalás sincsen bennük a politikára.
Markó Béla elmondta, nem érzett késztetést arra, hogy a politikai énjét is beleszője a szonettjeibe. ?Az is lehet, nem látok semmi megörökítésre méltót a politikában? - tette hozzá.
Később elismerte, hogy vannak politikailag felfejthető versei is, de ezek többnyire szabadvers formában születtek, és akkor kerülnek majd az olvasók elé, amikor összegyűl belőlük egy kötetre való.
A haikuról elmondta, korábban maga is nevetségesnek tartotta a forma próbálgatását a magyar irodalomban, de aztán rákapott az ízére, és mára különös kalandnak érzi a haiku írást. Úgy vélte azonban, ez a kaland a végéhez közeledik, és egy ?szonett-szünet? is várható az életében.
Markó Béla elismerte, nem könnyű visszavonulni a politikából. Számára ezt az könnyíti meg, hogy tudja, hová vonul vissza. ?Múlandónak tekintem a mostani tisztségeimet, de nem tekintem annak az írást, a verset? - utalt a visszavonulás irányára a költő-politikus, aki elárulta, hogy további két verseskötet anyaga vár kiadásra.
