Az 1912 óta évente négyszer megjelenő periodika 2008/2-es kiadásában három tanulmány olvasható. Fehér M. István - aki elsősorban a hermeneutika kérdéseivel foglalkozik, s Martin Heidegger munkásságának egyik legjobb hazai ismerője - Irodalom és filozófia. Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg címmel közöl írást. A modern irodalomtörténet, az irodalmi hermeneutika és a mediális kultúratudományt szakterületéül választó Kulcsár Szabó Ernő azt kérdezi A hermeneutikai kolosszus és a mediális megkülönböztetés című tanulmányában, hogy szövegtudomány-e (még) a filológia. A harmadik nagyobb lélegzetvételű írás Tverdota Györgynek köszönhető ("K betűkkel szól keményen..." ).
A Kisebb közlemények rovatban Orosz Magdolna Krúdy Gyula Boldogult úrfi koromban című regényében a monarchia-diszkurzust és az emlékezés tereit vizsgálja, míg Propszt Eszter Balogh Robert Schwab evangiliomát elemzi az identitás és a metanarráció szempontjából.
A lapban a fentieken kívül szemlézik a Pál József szerkesztette Világirodalom című munkát, Molnár Gábor Tamás Világirodalom a modernség után című kötetét, Hargittay Emil a Szegedy-Maszák Mihály - Jankovits László - Orlovszky Géza A magyar irodalom történetei, I., A kezdetektől 1800-ig című könyvét veszi górcső alá, Margócsy István és Bányai János pedig ennek folytatásairól ír (A magyar irodalom történetei, II., 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály - Veres András, A magyar irodalom történetei, III., 1919-től napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály - Veres András).
