(MTI) - A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent, kétszáz oldalas kötetről Lukács Csaba elmondta: saját utazásainak élményeit örökítette meg öt fejezetben. A könyvben zsarnoki országokról szóló riportok kaptak helyet, szerepel benne Bolívia, Burma, Észak-Korea, Kuba és Románia - ez utóbbi a szerző erdélyi származása okán. A fejezetek az országnevek szerinti ábécésorrendben követik egymást, mert az újságíró nem akarta rangsorolni a különböző rendszereket.
"Romániában születtem egy diktatúrában. Úgy éreztem, rekonstruálnom kell Ceausescu hatalmának végnapjait" - indokolta a szerző, miért foglalkozott az 1989-ben kivégzett diktátorral. "A Ceausescu-házaspár kivégzésének tizedik és huszadik évfordulóján is sokat időztem Bukarestben, beszéltem szinte mindenkivel, aki részt vett a perben, a kivégzésben vagy épp az elfogásában" - magyarázta az újságíró, hozzátéve: az utolsó fejezet így bemutatja milyen dicstelenül, "pitiánerül" ér véget egy diktatúra.
A szerző felidézte: a per szereplői közül sokan ellentmondásos körülmények között haltak meg, ezért nehezen tudta meggyőzni a még élő tanúkat, hogy nyilatkozzanak. "Beszéltem például a felvételeken oly sokszor felbukkanó szőke katonával. Azóta gyógyszereken él, nagyon megviselte a történet" - mondta Lukács Csaba, aki megemlítette: a boncolóorvossal készült interjú során sikerült cáfolni számos legendát is, például, hogy adóvevő lett volna a diktátor aranyórájában.
"Nagyon érdekes, hogy a saját rendszerük ejtette foglyul végül a házaspárt" - fogalmazott az újságíró, aki elmondta, hogy miután a diktátor helikopterét a földre kényszerítették, egy idős úr azért nem tudta tovább vinni őket a kocsijával, mert kifogyott a havonta engedélyezett tizenöt liter benzin.
Lukács Csaba Bolívia szerepeltetését - ahova Tóásó Előd pere miatt ment - azzal indokolta, hogy a dél-amerikai ország egy épülő diktatúrát, "Ceausescu rendszerének pontos mását" mutatja. "Ezeken a helyeken az újságírónak elsősorban a saját életét kell óvnia. Kubába például, míg ez a rendszer él, nem mehetek vissza" - foglalta össze tapasztalatit, felidézve, hogy a szigetországba egy külföldi alapítvány adományait (számítógépet, vetítőgépet, rendszerellenes irodalmat) vitte, hogy így segítse az ottani ellenzéket. "Reményt vittem nekik. Ugyanazt csináltam, mint amit a rendszerváltás előtt a magyar ellenzék megkapott. Kölcsönkenyér visszajár" - fogalmazott.
A szerző elmondta: a könyvet többnyire a saját fotó illusztrálják. "Folyamatosan utazom, idén már tizenkilenc országban jártam. A könyv egy sorozat első része, a következő kötet, a Katasztrófák könyve karácsonykor fog megjelenni" - mondta Lukács Csaba, aki a katasztrófákat tartja második szakterületének, miután az elmúlt évtized szinte valamennyi nagyobb tömegszerencsétlenségét végigjárta. Volt, hogy a Baptista Szeretetszolgálattal utazott, de előfordult, hogy egyedül ment.
Lukács Csaba pénteken, szombaton és vasárnap is dedikál az Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren a Méry Ratio Kiadó standjánál.
