(MTI) - Hiller István megnyitó beszédében kiemelte: az olvasás maga is művészet, amit nagy gonddal kell elsajátítani. "Minden sorral, amit elolvasunk mi magunk is megmérettetünk" - mondta. A miniszter szerint a valódi irodalom mindig egy kicsit erőpróba is, "intellektuális hegymászás" az olvasó számára. Hiller István örömtelinek nevezte, hogy Magyarországon az olvasásnak évszázadok óta és még manapság is "becsülete van". Mint mondta, a könyvforgalmazás az utóbbi egy évtizedben "igazi sikertörténetté" vált Magyarországon. Évente több mint 12 ezer új könyv jelenik meg, és ennek 15 százaléka szépirodalom, ami jóval az európai átlag fölötti arány. "Rendszeres szereplői vagyunk a legnagyobb nemzetközi könyvvásároknak, jó néhány írónkat és a könyvfesztivált is a legnagyobbak között jegyzik" - hangsúlyozta a szaktárca vezetője. Hiller István megtiszteltetésnek nevezte, hogy ebben az évben - első alkalommal - egy tengerentúli ország a nemzetközi könyvfesztivál díszvendége. A miniszter szerint Kanada irodalma "igazi kuriózum" lesz a magyar olvasóközönség számára. A négynapos fesztiválon 25 ország több száz írótehetségével és több mint negyvenezer féle könyvvel találkozhat a közönség - sorolta a miniszter. Hiller István az ünnepségen a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adta át Peter Weidhaasnak, a frankfurti könyvvásár volt igazgatójának, akinek segítségével 1994-ben útjára indulhatott a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál is.
Hiller István és Umberto Eco, a díszvendégGordon Eszter felvételei
A díszvendég ország nevében Robert Hage, Kanada budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket. A nagykövet nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az észak-amerikai ország irodalma, könyvkiadása és kultúrája mutatkozhat be a rangos eseményen. Elmondta, hogy a kanadai könyvkiadás alapvető változáson ment át az elmúlt 30 év során a növekvő állami támogatásnak is köszönhetően. Az irodalom térhódítása, a könyvkiadás növekedése az elmúlt évtizedekben az ország egyik sikertörténetének számít, a lakosság több mint fele napi rendszerességgel olvas könyveket - mutatott rá a nagykövet. Elmondta, hogy a budapesti rendezvényen a Kanadai Nagykövetség több száz kötetet állít ki a standján, ezenkívül megtekinthető V. Tony Hauser kanadai fényképész Új élet - új haza című fotókiállítása is. Az esemény első napján Umberto Eco pódiumbeszélgetésen vesz részt, és átveszi a Budapest Nagydíjat Demszky Gábor főpolgármestertől. A könyves seregszemle számos szakmai programmal, kerekasztal-beszélgetéssel, könyvbemutatóval, írói felolvasásokkal és dedikálással várja a látogatókat vasárnapig a Budapest Kongresszusi Központban (új nevén Budapest Congress and World Trade Centerben).
Umberto Eco valóságos tudós és valóságos szépíró - méltatta Esterházy Péter az olasz írót, aki csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől vehetett át a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének járó kitüntetést, a Budapest Nagydíjat. Esterházy Péter szerint Umberto Eco fontos képességei mintha nagy tudásából gyökereznének, hivatkozásai nem egy műveltségi vetélkedő kérdései. Mint mondta: "túl nehezek is volnának ahhoz, mögötte munka, munka, munka van". Umberto Eco "valóságos tudós és valóságos szépíró" - fogalmazott laudációjában Esterházy Péter, akinek beszédét élénk derültség kísérte, amikor elárulta: kutyáját is Umbertónak hívják. Umberto Eco "nagy olvasó, nagy európai olvasó, korunk egyik legnagyobbja" - mondta Esterházy Péter. Olvasó mivolta, nagysága mindenfajta írásában látszik, mégpedig természetes módon, nem mutogatni való trükként - jegyezte meg hozzátéve, hogy ritka, ha a tudás ilyen organikusan használható, különösen ritka, ha regényben játszik ilyen fontos szerepet. A Kossuth-díjas író arról is beszélt, hogy a legerősebb kötelék Umberto Eco A nyitott mű című munkájához fűzi. Esterházy vonzónak nevezte az olasz író gondolkodásmódját, amit úgy jellemzett: "a lehető legtöbb tudással a kétely állapotában lenni". Esterházy Péter megjegyezte: Umberto Ecót "jó okkal nevezhetnénk" az olasz Karinthy Frigyesnek. Demszky Gábor az általa alapított Budapest Nagydíj átnyújtásakor azt mondta: Umberto Eco A nyitott mű című munkája generációja számára a modern esztétika olyan emblémájává vált, mint a politika terrénumában a nyílt társadalom. Mint fogalmazott, Umberto Eco felismerése szerint ez a nyitottság a modern művészetben és irodalomban a mű kifejezett és elsődleges céljává lett. Ugyanígy lett a modern demokratikus, nyugatias, egyben globalizálódó társadalmak alapvonása is a nyitottság - tette hozzá. A főpolgármester szerint Eco nagyszerű művein keresztül ennek a nyitott világnak az egyik szekuláris profétájává lett. A 75 éves író köszönetet mondott az elismerésért és megígérte, ha kutyája lesz Esterházy Péterről fogja elnevezni. Umberto Eco olasz író, esztéta, irodalomtörténész 1932. január 5-én született Alessandriában. A XX. századi modern olasz irodalom egyik nagy alakja, 1954-ben filozófiából doktorált a torinói egyetemen. Irodalmi munkássága az ötvenes évek végén kezdődött, amikor a neoavantgárd irányzat teoretikusaként szerzett hírnevet a Gruppo 63 köreiben. Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról; irodalomtudósként például az avantgárd művészet kérdései, valamint a tömegkultúra problémái foglalkoztatták. Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett.
Umberto Eco: az író nem egy foglalkozás
Az író nem egy foglalkozás, aki évente ír egy könyvet, az rabszolga - vélekedett Umberto Eco olasz író, a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az esemény nyitónapján, csütörtökön rendezett pódiumbeszélgetésen. A Rózsa neve című regény szerzője elmondta: csak akkor ír, amikor kedve van, és ez óriási szabadságot biztosít számára. A számos tanulmány és öt regény írója hangsúlyozta, hogy regényei írásakor nem gondol elméleti tárgyú műveire. "Lehet, hogy skizofrén vagyok" - jegyezte meg. A Foucault-inga című műve készítésekor azonban annyi információt gyűjtött össze, amit nem írhatott mind bele a kötetbe, így egy egyetemi kurzust indított a témában - idézte fel Umberto Eco. "A regény szól, hogy +én itt most befejeződöm+, és ezt a szerzőnek el kell fogadnia" - szögezte le az író. "Gyermekkori tartozásomat fizettem meg azzal, hogy regényíró lettem" - fogalmazott Umberto Eco utalva arra, hogy már tíz éves korában elkezdett írni, de az első próbálkozásokat négy évtizedes csend követte. Európai betegségnek nevezte azt, hogy az íróktól, az értelmiségiektől a jelen problémáira a társadalom választ, reagálást vár. "Amerikában senki nem megy oda Philip Roth-hoz, hogy mit gondol erről, vagy arról; a jelennel kapcsolatban nem adhatunk választ" - fűzte hozzá. Úgy vélte, hogy az értelmiségieknek a jövőről kell beszélniük, valamint arról, amiről mások nem beszélnek. Egy regény stílusát már a címe meghatározza - mondta Magyarországon most megjelent új regényéről, a Loana királynő titokzatos tüzéről. Az önéletrajzi elemeket is tartalmazó, gazdagon illusztrált művel kapcsolatban elárulta, hogy Loana királynő egy titokzatos, elbűvölő képregényhős gyermekkorából. Minden író beleír műveibe valamit az életéből, ad valamit magából még akkor is, amikor a legantipatikusabb szereplőt formálja meg - mondta a regény önéletrajzi vonatkozásáról szólva, hangsúlyozva, hogy új kötetében sincs több életrajzi utalás, mint előző műveiben. "A Loana akkor a cikluslezáró művem, ha meghalok, mielőtt újat írhatnék" - mondta beszélgetőpartnere és regényei fordítója, Barna Imre kérdésére reagálva. "Lehet, hogy még 150 regényt írhatok" - jegyezte meg, kiemelve, hogy realista és a múlt megszállottja, ezért mindig a már megtörtént dolgokról ír.
