(MTI) A vasárnapig tartó seregszemlét a tárcavezető a magyar kultúra egyik legnagyobb léptékű fesztiváljának nevezte, amely idén a dán uniós elnökségre reflektálva az északi országokat, Svédországot, Dániát, Norvégiát, Finnországot és Izlandot látja vendégül.
Réthelyi Miklós felidézte: a könyvfesztivál már számos kiváló írót látott vendégül, köztük Umberto Eco olasz írót is. "Több mint húsz neves skandináv és finn író érkezett Budapestre, akiknek legalább egy magyar nyelvű könyve is megjelent a fesztiválra" ? méltatta az idei rendezvényt a tárcavezető. Kiemelte: a szó ereje képes személyes világok teremtésére, "nekünk pedig be kell lakunk ezeket a világokat, azaz olvasnunk kell". Réthelyi Miklós arról is beszélt, hogy a kutatók olyan adattárolóról álmodoztak, amelyhez nem kell tápenergia és kezelőfelület nélkül is használható. "Mára rájöttünk, hogy ez az adathordozó nem más, mint a könyv. Az energiát, amely működteti, úgy hívják: a tudás és a szépség igénye" ? vélekedett a miniszter.
Gunn Karin Gjul norvég parlamenti képviselő, a Családügyi és Kulturális Bizottság elnöke rámutatott arra, hogy az északi irodalom egyszerre nemzeti, északi és egyetemes. A politikus kitért az északi irodalom népszerűségére is, szerinte ez főleg annak köszönhető, hogy az írók képesek a közös emberi tapasztalatokról írni anélkül, hogy elvesztenék a régióra jellemző jellegzetességeiket.
Gunn Karin Gjul hangoztatta, hogy az északi országokat szoros kapcsolat fűzi egymáshoz, együttműködnek gazdasági, politikai és kulturális téren is. A politikus szerint az északi országok társadalmai is közös értékekre épülnek, amelyet északi modellnek is szoktak hívni. "Az északi kultúra terjesztése arra is szolgálhat, hogy megismertessük országainkat másokkal, példát mutassunk az országhatárokon túl is" ? jegyezte meg. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a közös szereplés erősíteni fogja az északi országok közötti kooperációt és a közép-európai partnereikkel való együttműködést.
Katarina Mazetti svéd írónő beszédében felidézte, hogy kislánykorában járt először Magyarországon, édesapja szerepelt Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében is. Mint fogalmazott, rögtön beleszeretett az országba, de érdeklődése idővel elmúlt. Egyetemistaként járt újra Budapesten, "álmai városában", akkor a magyar zene, Bartók és Lehár világa fogta meg újra.
Az írónő felidézte az 1956 utáni magyar menekülthullámot, mint fogalmazott, több mint 8 ezren Svédországban telepedtek le. "Mit is nyújthatnak az északi országok egy olyan országnak, amely már évszázadok óta az európai kultúra központja volt?" ? tette fel a kérdést Katarina Mazetti, majd azt válaszolta, hogy Kertész Imrének már odaadták a Nobel-díjat. "Az igazság az, hogy szívem szerint Szabó Magdát javasolnám posztumusz díjra" ? jegyezte meg.
Az írónő kitért arra is, hogy több európai országban aggódnak az új magyar médiatörvény miatt, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy számos európai országban olyan törvény van hatályban, amely nem gyöngíti, hanem erősíti a szólásszabadságot. "Nem tudom elképzelni, hogy az a Magyarország, amelyik ilyen keményen küzdött a szabadságáért és az elnyomás ellen történelme során, képes lenne a szólásszabadságot korlátozni" ? fogalmazott a svéd írónő a könyvfesztivál megnyitóján.
