(MTI) - Az egyhetes joskar-olai kongresszus hétfői megnyitóján megjelent a tekintélyuralmi módszerekkel vádolt Leonyid Markelov mariföldi elnök, felszólalt Mailis Reps észt oktatási miniszternő, és vastaps fogadta Domokos Pétert, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetőjét, aki a résztvevők közül egyedül vett részt mind a tíz kongresszuson az 1960-as budapesti első tanácskozás óta - értesült az MTI telefonon.
Magyarországot a megszokottnál jóval kevesebb, 35 kutató képviseli csupán, jórészt anyagi okokból. A jelentkezett ötven észt kutatónak végül a fele érkezett meg médiajelentések szerint, némelyikük biztonságát féltve mondta le a részvételt.
Az előkészítést beárnyékolták mari (cseremisz) ellenzékiek etnikai-politikai hátterű bűncselekményekről (emberölés, összeverés, fenyegetés) szóló panaszai, amelyek kivizsgálását az Európai Parlament (EP) májusban sürgette. (Ráadásul a kongresszus elnöke, Jurij Anduganov életét vesztette egy júliusi autóbalesetben.)
Az Európa Tanács (ET) orosz küldöttei júniusban meggátolták külön jelentés tárgyalását a mari nép jogsérelmeiről, de a parlamenti közgyűlés irodája úgy döntött, hogy a kulturális és oktatási bizottságban átfogó módon elemzik az oroszországi finnugor népek helyzetét.
Az erről szóló jelentést Katrin Saks észt szociáldemokrata képviselő készíti Pusztay Jánosnak, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszéke vezetőjének segítségével. Mindketten már a hétvégén Mariföldön vizsgálódtak, s munkájukhoz kihasználják tudóskongresszus konzultációs lehetőségeit is.
A joskar-olai kongresszuson első ízben terítékre kerülnek etnopolitikai problémák, így a finnugorok más népcsoportokkal való mai együttélésének gondjai is - jelezte Valerij Markov, a (társadalmi-politikai-kulturális szervezetként 1992-ben létrehozott) Finnugor Népek Világkongresszusa, s egyben oroszországi egyesületük elnöke.
Mindamellett (a komi) Markov elsősorban az orosz falu általános gazdasági-szociális problémáival magyarázta a zömmel falusi finnugor népesség fogyását, és elutasította egyes külföldi tömegtájékoztató eszközök próbálkozásait, hogy gyors asszimilációjukat az elnyomásukkal hozzák összefüggésbe.
Pusztay professzor (aki egyébként egyike a Finnugor Népek Világkongresszusa hat koordinátorának) megjegyezte: míg a falvak elhanyagolása a több mint 140 milliós Oroszországot nem fenyegeti létében, annak - együttesen is alig 3 millió főt számláló - tucatnyi finnugor népe néhány évtized múlva eltűnhet. Mint mondta, az oroszosítást segíti elő a Komi-permják Autonóm Körzetnek a szomszédos Permi területbe való beolvasztása is. Ezzel megszűnik az egyetlen olyan oroszországi régió, ahol a finnugor őslakosok többséget alkotnak, s hányaduk Mariföldön marad a legnagyobb: 43 százalék.
A hivatalos Oroszország normálisnak minősítette a mariföldi helyzetet, s az EP- és ET-kezdeményezéseket a baltiak reagálásának tudta be orosz ajkú lakosságuk jogsérelmeinek Moszkva általi felvetésére.
Mindamellett Markov, az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozva, síkraszállt az oroszországi finnugor népek fejlesztésére irányuló kormányterv megvalósításáért, amelyet 2000 óta (vagyis Vlagyimir Putyin elnöksége alatt) jegeltek. Egy ilyen program javíthatná Moszkva pozícióit a balti orosz ajkúak jogvédelmében.
