A Műfordítók Egyesülete és a MASZRE rendezésében, április 18-án, kedden 18 órakor lesz a 25-ik Metafora-est a Ráday Könyvesház pincéjében (IX. Ráday u. 27.). Az est alcíme: ?A béketűrő szeretet tana?, apropója pedig Terézia Mora Nap mint nap című regénye. A fordítóval, Nádori Lídiával Váradi Júlia beszélget.
Terézia Mora 1971-ben született Sopronban, 1990 óta Berlinben él. Magyar nyelvről fordít, például a Harmonia caelestist. Írt több forgatókönyvet is. A Szomjúság című novelláért megkapja a Berlini Irodalmi Műhely Open Mike díját. 1999-ben Ingeborg Bachmann díjjal tüntetik ki.
?Félelmek, megaláztatások, menekülési kísérletek, betegségek, halálok, álvilág, s vele szemben az egykori, teljesebb világ emléke, melyet a tájra ráülő uradalmi kastély jelenít meg, s az a pár darab használati tárgy, amelyek a háztartásokba a kastélyból bekerültek. Zárt világ, az elbeszélések többségében csak egy falu jelenik meg. ?Egy kocsma, egy templomtorony, egy cukorgyár. Egy uszoda. Egy falu.? A többi elbeszélésben a táj ?kinyílik?, a falu helyett nagyobb tájként a tó környékét látjuk magunk előtt, könnyű ráismernünk, a Fertő-tó környékéről olvashatunk, a megjelölésre azonban csak azért utalok, mert a tájban lezajló történések, menekülések, disszidálások fontos szerephez jutnak az elbeszélésekben is. Ezek a történések azt az érzetet keltik, mintha valóban történne valami, ahogyan erre az érzetre utalnak a folytonos utazások is, a faluból a városba, és vissza. S ha az utazások, akkor az utak is, alig ismerek olyan írói világot, amelyikben az utaknak olyan fontos szerep jutna, mint a Mora Teréziáéban. ?Már messziről látni az országutat? ? ezt a kötet első elbeszélésében olvasom, Mora Terézia elbeszéléseinek hősei ezen az országúton várnak a buszra, mennek a városba, hogy aztán egy másik elbeszélésben visszatérjenek falujukba.? ? írta Füzi László az írónő 2001-ben megjelent könyvéről, a Különös anyagról. (A teljes cikk az Új Könyvpiac honlapján olvasható.)
Terézia Mora honlapja
