Moszkvában József Attila szobránál emlékeztek

Irodalom

(MTI) Az orosz állami idegen nyelvi könyvtára udvarán álló mellszobrot a Szőcs Géza kulturális államtitkár és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke vezette küldöttség tagjai koszorúzták meg. A költészet napi események folytatásaként Babus Antal irodalomtörténész József Attila költészetének szovjetunióbeli fogadtatásáról tartott előadást. Az első orosz nyelvű József Attila-kötet csak 1958-ben jelent meg, nem elsősorban a szovjet irodalmi cenzúra miatt, hanem az itt emigrációban élő, József Attilára féltékeny Hidas Antal miatt ? olvasható az irodalomtörténész Árral szemben című munkájában. A szakember nemcsak a kedden kezdődött Magyar Költészet Hete eseménysorozatra érkezett Moszkvába, hiszen 1990 óta kutatja a szovjet kulturális politikát. A költészet napja alkalmából szerdán az orosz fővárosban Várótermemből rendezek hazát címmel Iancu Laura moldvai csángó magyar költőnő és Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke alkotói estjét ugyancsak a moszkvai idegen nyelvi könyvtárban tartották.
    

Szentmártoni János elmondta: célja, hogy egy hosszú távú együttműködés alapjait sikerüljön megteremteni az orosz partnerszövetséggel. Örömmel tapasztalta rögtön látogatása elején, milyen lelkesedéssel és érdeklődéssel fogadták az új kapcsolatfelvételt Moszkvában az irodalmi élet kiválóságai.
    
A Moszkvai Magyar Kulturális Intézet szervezésében csütörtökön nagyszabású tudományos kerekasztal tanácskozással folytatódik a Magyar Költészet Hete Oroszországban című rendezvénysorozat. Neves orosz kritikusok, irodalomtörténészek és műfordítók vesznek részt a beszélgetésen, köztük Vjacseszlav Szereda, aki József Attila Semmi ágán című verseskötete orosz kiadásának szerkesztője, vagy Leonyid Volodarszkij költő, akinek verseskötete most jelent meg magyarul.