MűKEĐDvelő Várady Szabolccsal

Irodalom

   
   
műKEDDvelő
   
   - költői kérdések és válaszok -
   
   2005. április 19. fél hatkor

       Vendég: Várady Szabolcs

       Beszélgetőtárs: Imreh András
   
   

   

   Elromlott szerkezet
   
   Itt egyedül csípnek a szúnyogok.
   Isten, Isten, az az éjszaka kísért.
   A késért indult ki, a konyhakésért.
   Felgyűltek a, felgyűltek az okok.
   
   Vért akar minden. Nem láttam mióta.
   Itt lakolok, ki se látszom alóla.
   Alóla ki, alóla ki, a lóláb.
   Az alóla alól a még alólább.
   
   A kés. Ne késs. Jó, hogy utánamentem.
   Helyettem már ütőerét nyiszálta.
   Közben ruhát nem volt mód fölvehetnem.
   Ami él, az kicsorbul, anyaszülte.
   
   Aludj, aludj, bolond, bolond, aludj.
   Elzümmögött - végződhet is dal úgy.
   Ad infinitum éltünk volna ad hoc.
   Ok-ok... Csuklasz? God, Gott, God, Gott - mi kattog?
   
   ---
   

       1943 . január 27. Budapesten született, 1961-65 a Szépirodalmi Könyvkiadó korrektora, 1965-69 az ELTE magyar szakán szerez oklevelet, 1968 az Első ének c. antológiában jelentkezik, 1969 az Európa Könyvkiadó szerkesztője, 1971-től az angolszász csoport felelős szerkesztője, 1988-ban Fulbright-ösztöndíjas az USA-ban, 1989-től a Holmi versrovatának vezetője, műfordító

       Főbb díjak: Graves-díj (1981), Déry-jutalom (1987), József Attila-díj (1991), Soros-életműdíj (1992), Soros Irodalmi-díj (1995), Palládium-díj (2004)
   
    Ha már itt vagy, 1981 (versek); Hátha nem úgy van, 1988 (versek); A rejtett kijárat. 2003 (versek, fordítások, próza, egyebek)

    Ha már itt vagy
   Várady Szabolcs az élőbeszéd ironikusra hangolt, játékos-filozofikus nyelvén hétköznapi helyzeteket, tárgyakat, gesztusokat szed ízekre. A "veszélyesen kész" költő "elegánsan vékony" kötete Vas István szerint a kortárs európai és magyar lírának "ahhoz a nagyon igényes áramlatához csatlakozik, amely ... a költemény legbelsőbb és legcsupaszabb alakjából teremti meg a maga formaművészetét": akár a latin lírikusok, Várady is a mondattan művésze. Margócsy István többek között az "oknyomozást" és a "lényegkeresést" emeli ki a versek folyamatában: az élmény, a reflektálás, az intellektuális állásfoglalás és az idő viszonyát.

   Hátha nem úgy van
   A költői hang megváltozik: "a hetvenes évek végén váratlanul felszakad belőle az addig (szemérmesen? gátlásosan?) rejtegetett líra" - írja Lator László 1995-ben. Várady Szabolcs már nemcsak alkalmi költészetében engedi meg magának a líra hagyományos eszközeit, a dallamot, a versformát, sem a bensőséges hangot. Az első kötet nemzedéki közérzetet (is) megfogalmazó, erősen szkeptikus versei után itt gyakoribb téma és vershelyzet a magán-szorongás, a szerelem, az álom.

   A rejtett kijárat
   A gyűjteményes kötet a régi és új versek mellett, hanem számos versfordítást, tanulmányt és ún. könnyű, alkalmi verset is tartalmaz. Figyelemre méltó, milyen különféle költői hangokat intonál Várady a klasszikus Horatiustól a poszt-koloniális Derek Walcottig, a szenvedélyes Pessoától a szenvetelenül intellektuális Audenig, a lírai realista Thomas Hardytól a démoni Ted Hughesig. Tanulmányai között a legnagyobb figyelmet Petri kapja, és harmadik nemzedéktársuk, Tandori, de jelentősek a Szép Ernő-, Vas- és Lator-tanulmányok is.
   
   Helyszín: MU Színház, 1117, Budapest, Kőrösy József utca 17.
   /valaha lágymányosi művelődési ház, 4-es villamos végállomásánál/
   
   Szeretettel vár mindenkit a házigazda: Lárai Eszter
   
   A PROGRAM INGYENES!