 |
Írókat, irodalmárokat, könyvkiadókat kértünk fel, hogy A Nagy Könyv akcióhoz kapcsolódóan beszéljenek legkedvesebb regényeikről. Vasy Géza irodalomtörténész 1942-ben született Budapesten, az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténeti tanszékének oktatója, egyetemi docens.
"A mesék után az első maradandó olvasmányemlékem, talán természetesen az Egri csillagok, melyet négyszer vagy ötször elolvastam 10-12 évesen. Ugyancsak ilyen sokszor olvastam egy vagy két évvel később Vernének a Kétévi vakációját és Defoe Robinsonját, még ifjúsági kiadásban. Középiskolásként körülbelül tizenöt-húsz Balzac-regényt olvastam, s feledhetetlen nekem A pármai kolostor is Stendhaltól, irodalmi csodaélményem kötődik hozzá. Idősebb korban Bulgakov A Mester és Margarita regényét olvastam el kétszer, de szeretném még harmadik-negyedik alkalommal újra elolvasni. Bulgakovról módom volt tankönyvfejezetet írni, sőt azért is kedves nekem, mert még A Mester és Margarita előtt az első Magyarországon megjelent könyvéről egy kis napilapkritikát írhattam. Fölfedeztem magam számára, még mielőtt a neve forogni kezdett Magyarországon.
Feledhetetlen emlékem Déry Tibornak a G. A. úr X-ben című regénye, amely 1964-ben jelent meg. Amikor sorkatonaként egy váci laktanyában a kezembe került, nem tudhattam, hogy a váci börtönben írta. Bármennyire is zsenge, ifjú olvasó voltam a tapasztalataimat illetően, azért egy laktanya bezártsága és egy börtöné között vannak párhuzamosságok. Rettenetesen élveztem, és a filozófiai nehézségeivel együtt is azt hittem akkor, hogy én aztán teljesen értem ezt a regényt.
Illyés Gyulától a Puszták népét irodalmi szociográfiának szokás nevezni, de nagyon sok regényszerű elem van benne, nagyon sok önéletrajzi elem, tehát műfaji szempontból komplex alkotás. Úgy gondolom, a huszadik századi magyar széppróza egyik alapműve. Két prózaíróval vagyok úgy, hogy bármikor bárhol kinyitom, és akár csak öt oldalt elolvasva nagyon tudom élvezni. Az egyik Mikszáth Kálmán, a másik pedig Illyés Gyula.
Egyetemistakori fölfedezésem Sánta Ferenc Húsz órája, de Az ötödik pecsétet is említhetném, akkoriban jelentek meg a könyvei. Róla írtam a szakdolgozatomat, és az első könyvem szintén Sánta Ferenc-kismonográfia. Dacára annak, hogy sokan zárójelbe teszik manapság, és nem látják rangját munkásságának, 1964-ben, tehát még nagyon nehéz időkben a Húsz óra című regénynek először sikerült hitelesen és ma is igazságérvényűen szólnia 1956-ról."
Kedvenc magyar regények:
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Jókai Mór: Az arany ember
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
Móricz Zsigmond: Tündérkert
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Illyés Gyula: Puszták népe
Németh László: Iszony
Déry Tibor: G. A. úr X-ben
Ottlik Géza: Iskola a határon
Sánta Ferenc: Húsz óra
Kedvenc külföldi regények:
Jules Verne: Kétévi vakáció
Daniel Defoe: Robinson Crusoe
Honoré de Balzac: Goriot apó
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
Stendhal: A pármai kolostor
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek
Albert Camus: A pestis
Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Kapcsolódó cikkek:
(XXXII. Tokaji Írótábor )
(Pozsonyi Ádám nagy könyvei)
Vasy Géza főbb művei:
Sánta Ferenc (1975.)
Pályák és művek (1983)
Nagy László-tanulmányok (1993)
Sors és irodalom : esszék és elemzések (1995)
Nagy László (1995)
Illyés Gyula évszázada : tanulmányok (1998)
Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói I-II. (1998-2000)
Nagy László (életrajz, 1999)
A nemzet rebellise : írások Csoóri Sándorról (2000)
Tárgyiasság és látomás : versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből (2000)
Illyés Gyula (2002)
Kormos István (2002)
A kilencek : az Elérhetetlen föld alkotói (2002)
Költői világok : tanulmányok, esszék (2003)
Századvégtől ezredvégig : magyar prózaírók (2003)
Szarvas-ének : közelítések Juhász Ferenc életművéhez (2003)
|
