(MTI) - Lukács Laura Párizsban ismerkedett meg Marko Gregoriccsal és a műfordítónőt - aki angol és portugál nyelvből dolgozik - meglepte, hogy a szomszédos országbeli kolléga mennyire érdeklődik a magyar kultúra, irodalom után. Itthon a történetet meghallva Fázsy Anikó főszerkesztő elhatározta, hogy horvát irodalmi különszámot készítenek a Nagyvilágban, mert fontos, hogy a szomszédságban élő olvasók tudjanak többet egymás irodalmáról, költészetéről.
Marko Gregoric a szerkesztést és a prózafordításokat készítette, Lukács Laura segítette, a lapszámot pedig Horvátországban készült város- és tájfotóival gazdagította. A verseket horvát nyelvből Fenyvesi Ottó, Magyarországon élő vajdasági költő fordította le magyarra.
A szerzők között van Miroslav Krleza, a horvát irodalom és az egykori Jugoszlávia kulturális életének kiemelkedő személyisége. A pécsi kadétiskolát végzett, magyarul is jól tudó író Miljenko Stancic varasdi születésű, a mágikus realizmus stílusában alkotó festőről szóló esszéjével kezdődik az összeállítás, s utána a festőművész képei láthatók színes melléklet gyanánt.
Szerepel a folyóiratban többek között Antun Soljan neves egzisztencialista novellista, Miljenko Jergovic szarajevói születésű, ismert fiatal horvát regényíró, Vesna Parun költő, Neven Usumovic prózaíró, fordító, aki Bodor Ádám Sinistra körzet című regényét ültette át horvátra. A Nagyvilág horvát számát Dubravka Ugresic esszéje zárja.
Neven Usumovic ott lesz a különszám budapesti bemutatóján csakúgy, mint Marko Gregoric és Dinko Telecan költő, műfordító.
