(MTI) - Szondi György, a Napkút Kiadó igazgatója a magyar dráma élő klasszikusának nevezte a 92 éves Hubay Miklóst, aki élete fő műveként beszélt a könyvhétre megjelenő Aztán mivégre az egész teremtés? című, alcíme szerint az Úr és Madách Imre műveinek margójára írt jegyzeteiről. Magyarázatképpen felelevenítette gyermekkori emlékét, amikor arról nyújtott be bátortalan pályázati munkát a nagyváradi kanonoknak, hogy optimista vagy pesszimista mű-e Madách Tragédiája. Mostani munkája szerinte annak rögzítése, hogyan telepedett meg a lelkében ezután a lelkesedés és a bámulat Madách iránt.
Mint kifejtette, számára ebben a műben éppen a máig ható érvényesség a bámulatos, az, hogy akár az eszkimó színt, akár a falanszter bemutatását látva könnyen ráismerhetünk az emberiség válsághelyzeteire, miközben a Tragédia a XXI. századhoz is egy jól használható "iránytű" lehet.
Vörös István, a tíz drámáját Ördögszáj címmel kötetbe gyűjtő költő azt mondta, a magyar történelemben tallózó és a jövőbe is megérkező színpadi jeleneteivel egyrészt "jövőbelátó" képességét hasznosítja, másrészt a kötet borítóján látható színpadi fotók segítségével azt is érzékeltetni tudja, hogy művei egyformán megengedik a lélektani realista és a stilizált, rituális előadásmódot.
A keddi sajtótájékoztató második, a verseknek szentelt része a Vihar Judit válogatásában megjelent Ezer magyar haiku című kötet méltatásával folytatódott. Vihar Judit, akit Szondi György a magyar haikumozgalom egyik legjelentősebb organizátoraként mutatott be, japánul is elmondott egy XVII. századi Macuo Basó-haikut, hogy ennek segítségével is bemutassa a tizenhét szótagból építkező parányi remeklések jelentőségét a japán eredetikben, és az azok nyomán magyarul megszületett magyar haikukban.
A kiadó negyedik vendége, Szentmártoni Szabó Géza idén érettségi tétel volt. A két részből álló középszintű magyar érettségin a szövegértési feladat 2010-ben a Magyar Hírlap egy tavalyi interjújáról szólt, amelyben ugyanarról az új felfedezéséről kérdezték az ELTE irodalomtörténészét, amelyet most megjelent, Parthenope veszedelme - Újdonságok a Janus Pannonius-filológia köréből című műve is körbejár.
Szentmártoni Szabó Géza részletesen beszámolt a nevéhez köthető irodalmi szenzációról, az eddig csak felerészben ismert Janus Pannonius-panegyricus teljessé válásáról. Mint kiemelte, az Anjou Renét dicsőítő költemény újonnan felfedezett, hiányzó részének lefordításával Kerényi Grácia alkotótársává válhatott. Szólt arról is, hogy Anjou René alakjának eddig a világirodalomban nem ismert megörökítésére egy francia konferencián is felhívta a figyelmet, hiszen Janus Pannoniust ezzel új módon lehet bekapcsolni a világirodalom vérkeringésébe.
A Napkút Kiadó könyvheti kínálatába tartozik még a Menni, menni, muszáj menni... című, szegénységről, gyerekekről, romákról szóló szöveges fotóalbum, Mirtse Zsuzsa verseskönyve, Noth Zsuzsanna Rozmárrengések című regénye vagy az Öregasszony a Holdon című, számi nyelvű mesélők által megőrzött, lappföldi meséket bemutató válogatás. A 22 cím között ott van a Hang-Kép-Írás című Napkút-sorozatban megjelent Szabó Magda-album, és egy új Utassy József-verseskönyv (Ezüst rablánc) is; utóbbiban a Kossuth-díjas költő hat egységbe rendezte új és korábbi verseit.
