Napsugárúton egy új magyar sci-fivel

Irodalom

Egy budapesti fiatalembernek, aki zongorát tanít egy középiskolában, először groteszk, később félelmetesnek tűnő figurák az egész világegyetemet érintő, kozmikus harcról beszélnek. Ebben a küzdelemben rá is osztanak egy fontos szerepet, amelynek teljesítése után végül elmegyógyintézetben köt ki, de előtte furcsa helyszíneken jár, például a hegy gyomrában, vagy egy könyvtárétteremben, ahol a könyvek beszélnek hozzá. Közben egy távoli, megosztott társadalmú bolygón megkezdődik a végső küzdelem a már a Földről ismert lények és a nekik ellenálló erők között. A földitől eltérő berendezkedésű civilizációban sajátos közlekedési eszközökkel üldözik egymást az ellenálló felek egy hatalmas, lilás fényt sugárzó hold árnyékában és a sivatag perzselő tüzében.

 
A regényben könnyed, humoros, önironikus részek váltakoznak a néhol talán némileg mélyebb filozófiai tartalmat képviselő fejezetekkel, mindeközben állandó feszültséget jelentenek a menekülések, harcok, amelyekben jól kirajzolódnak az egyes szereplők személyiségjegyei.