 |
(MTI) Fráter Olivér történész felidézte a meghiúsult székelyudvarhelyi újratemetés körülményeit, és úgy vélte, Nyirő József "erdélyi gyöngyszem", aki "megvigasztal, utat mutat az értékválsággal terhelt világban". Szerinte az újratemetést a román hatóságok ellenállása és a helyi magyarság politikai érdekképviselete vezetőjének elutasító magatartása hiúsította meg. A történész elmondta: elkezdte kutatni Nyirő József második világháborús szerepvállalását, az eddigi eredményei azt mutatják, az író "nem vállalt tevőleges szerepet egyik diktatúrában sem". Kijelentette: háborús bűnökkel nem vádolták meg és nem ítélték el.
Takaró Mihály irodalomtörténész emlékeztetett: az író munkássága 2013. szeptember 1-jétől a Nemzeti Alaptanterv része lesz. Szerinte a két világháború közötti magyar irodalmi kánon csonka, torz, és helyre kell állítani. Mint fogalmazott, a kánonból ideológiai okokból száműzték a nemzeti-konzervatív irodalmat és az erdélyi irodalmat. Takaró előadásában részletesen taglalta az író életútját, felidézve, hogy Nyirő József megítélése "a maga korában pozitív volt". Rámutatott, az erdélyi írót nemcsak székely apostolnak, hanem a székelyek Mikszáthjának is nevezték, mert ahogy Mikszáth Kálmán a palócokat, úgy Nyirő a székelyeket ismertette meg a világgal.
Az irodalomtörténész, utalva az író szélsőjobboldali múltjára, elmondta, a magyar irodalom számos alakját száműzhetnék a kánonból közéleti szerepvállalásaiért. Ugyanakkor leszögezte, szerinte a kommunista eszmével való szimpatizálás miatt nem kell kizárni a magyar irodalomból József Attilát, Babits Mihályt vagy Kosztolányi Dezsőt sem, hiszen kiváló költők.
Miért nem hagyta ott a parlamentet 1944-ben? - tette fel a kérdést Takaró, majd úgy válaszolt, hogy azért, mert Nyirő esküt tett, hogy nem hagyja ott a képviselőházat. "Az utolsó percig, amíg lehetősége volt tenni Székelyföldért, tett" - mondta az irodalmár. Szerinte az író soha nem volt nyilas, mert nem volt tagja a nyilas pártnak.
Az író a székelység "morális mélyrétegeit" tárta fel - méltatta Uz Bence című regényét Takaró, hozzátéve, Nyirő sosem az idillt, hanem a valóságot mutatja be. Az irodalomtörténész emellett a 20. századi magyar irodalom óriásának nevezte az írót.
