(MTI) - Kaylie Jones, aki maga is regényíró, elmondta, hogy apját akkori kiadója, a Scribner szólította fel arra, hogy mind a káromkodásokat, mind a katonák homoszexuális kalandjaira vonatkozó direkt utalásokat gyomlálja ki a regényből. A művet a Pearl Harbour bombázásakor Hawaiin katonai szolgálatot teljesítő James Jones saját személyes tapasztalatai nyomán írta.
A szerző eleinte hallani sem akart róla, hogy törölje a káromkodásokat a könyvből. Mint a Scriber kiadó szerkesztőjéhez írta: "azok a dolgok, amit az illemnek hódolva most megváltoztatunk, öt vagy tíz év múlva valaki más könyvében ismét előkerülnek majd... és csodálkozni fogunk, vajon miért gondoltuk úgy, hogy nem szabad". Jones levelében azt is leszögezte: "ön éppen annyira tudja, mint én, hogy ebben a könyvben nincs semmi bujaság".
Később azonban annyi engedményt tett, hogy bizonyos számú káromkodást ("fuck") kihagyott, de 32 így is a szövegben maradt. Erre az vitte rá - magyarázta lánya -, hogy kérdésessé vált, vajon az amerikai posta hajlandó lesz-e kiszállítani a boltokba a regényt a szöveg "buja természete miatt".
Azt azonban kereken megtagadta az író, hogy a férfikapcsolatokat tárgyaló passzusokat teljes egészében kihagyja, mivel úgy érezte, ezzel meghamisította volna azt, aminek a valóságban szemtanúja volt. Az 1951-ben megjelent regényben így alaposan megvágva kerültek bele a katonák között játszódó meleg jelenetek.
James Jones - mint lánya írta - "természetesnek tartotta a férfiak zárt világában a homoszexualitást, úgy gondolta, hogy az egyáltalán nem csorbítja teljesítményüket a harctéren. Hitt abban, hogy a homoszexualitás egyidős az emberiséggel, és Akhilleusz, a legbátrabb és legjobban tisztelt harcos, akiről valaha is írtak, meleg volt, amint akkoriban megszokott dolognak számított, hogy egy harcos egy fiatalabb szeretőt vett a pártfogásába a katonák közül".
Az írónő a The Guardian című brit napilapnak elmondta: anyjuk ugyan nem tartotta időszerűnek a valódi kézirat közlését, ám halála után, a fivérével egyetértésben határozta el, hogy nyilvánosságra hozza a cenzúrázott részleteket, többek között éppen az "én nem kérdezem, te nem mondod" doktrínával dacolva.
A Most és mindörökké 1951-es kiadása elnyerte az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat, s a belőle készült film 1953-ban nyolc Oscar-díjat kapott, 1979/80-ban két tv-sorozatot forgattak belőle. A könyv szerepel a Modern Library kiadónak a XX. század legjobb angol nyelvű regényeit számon tartó listáján is.
