Az orosz irodalom totalitárius világképeiről az Emlékpontban

Jevgenyij Zamjatyin Mi című regényén keresztül irodalomtörténeti
kalandozásra várja az Emlékpont az érdeklődőket február 6-án, hétfő este 5 órákor a közgyűjtemény kávézójába, ahol Bagi Ibolya, a Szegedi
Tudományegyetem Orosz Filológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense
mutatja be a 20. századi orosz kultúra utópisztikus és antiutópisztikus
alkotásait.

A 19 század végére Oroszországban olyan, a gazdasági változásokból adódó
társadalmi különbségek alakultak ki, amelyek új megoldások keresésére ösztönözték az értelmiséget. Az 1905-ös forradalmi eseményeket követő modernizálódó, fejlődő világban a cári, feudális rendszer bebetonozottsága  szélsőséges gondolatokat és eszméket szült. Az orosz gondolkodók sorra álltak elő "világmegváltó" törekvéseikkel, melyek közül egy véres valósággá vált a bolsevizmus-kommunizmus képében. E két hatás közvetlen tapasztalatot szolgáltatott az orosz íróknak, melynek köszönhetően számos, világirodalmi
értéket képviselő utópisztikus és antiutópisztikus mű született. Ezek origója Jevgenyij Zamjatyin Mi című regénye.

Ki is volt Jevgenyij Zamjatyin és miért hallhattunk róla oly keveset? Akárcsak művében, az ő sorsa is "előre elrendeltetett". Mi című regényét 1921-ben fejezte be, amelynek első kiadása - a szovjet cenzúra miatt - csak a húszas évek közepén jelenhetett meg Angliában, az anyaországi kiadás hatvanhét évet váratott magára. Akkorra a mérnök-író már fél évszázada halott.

 

A sztálini "gondolatrendőrség" tiltólistára tette az írásait, majd a harmincas évek elején neves írótársa, Maxim Gorkij pártfogása mentette meg a letartóztatástól.

Végül emigrációba kényszerült. Mindez az 1884-ben szültetett Zamjatyinnak nem új keletű dolog, hiszen a szentpétervári műszaki főiskolán hajóépítő mérnöknek tanult fiatalembert már 1905-ben száműzik - börtönbüntetése után -, majd az illegális és féllegális pétervári tartózkodásait követően Angliába megy dolgozni. Közben a fiatal műszaki értelmiségi szakmai cikkei mellett elbeszéléseket is ír, melyek közül nem egy "kiveri a biztosítékot" a cenzúránál. Hajóépítőként 1916-17-ben Angliában dolgozik, de a forradalom hírére hazasiet. A hatalommal állandó összetűzésben áll: írásainak külföldi megjelentetése alapot nyújt az ellene indított támadás-sorozatnak.

 

Ezek hatására remekműbe öntötte azt, ami később a vörös diktatúra idején bekövetkezett. Bár művei és munkássága Magyarországon is csupán a rendszerváltás idején váltak ismertté, hatása óriási. Benne van Huxley tíz évvel későbbi Szép új világ-ában és Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében, az 1984-ben.