A könyv CD-melléklettel - a KORTINA Kiadó gondozásában - ősszel került a könyvesboltokba. Karl urat a CD-n Bodrogi Gyula szólaltatja meg, a hangfelvételt Mácsai Pál rendezte.
Mára Karl úr az osztrák kultúra elválaszthatatlan része lett. A múlttal való szembenézés negatív példája ez az önigazolásokkal tarkított, mindenből a saját kis hasznát leső kisember szatirikus monológja. Elemi erejű hatása azzal magyarázható, hogy a hatvanas évek elején megtörte a hallgatás, a közös felejtés burkát a dicstelen osztrák náci múltról.
Karl úr egy osztrák kisember, bécsi dialektusban beszél, kissé bunkó, kissé öntelt. Hogy mi tette "naggyá"? A fecsegése. Ő éppen azt fecsegte ki, amiről mások hallgattak; a náci idők lelkesedésétől kezdve az opportunizmuson át a kíméletlenségig követhetjük nála az emberi gyarlóság megnyilvánulásait. Előadója és egyik megalkotója Helmut Qualtinger. A hatvanas évek elején valószínűleg nem ő volt az egyetlen Ausztriában, aki igencsak elgondolkozott azon, hogy az osztrákok tevőleges részvétele a nácik oldalán hogyan került a hallgatás süllyesztőjébe, és helyette a "Hitler első áldozata" szerepben való tetszelgés hogyan vált általánossá. Karl úr annyiban nem kitalált alak, hogy amit szerzői a szájába adtak, azt valaha valaki már Ausztriában elmondta.
Karl úr a kezdetekben egyszer az egyik, másszor a másik párt tüntetésén vett részt, naná hogy pénzért. Hitler bejövetele, a határtalan ünnep, a lelkesedés a legszebb élményei közé tartozik. Az "ott álltunk mind a Ringen és a Heldenplatzon; végeláthatatlanok voltunk; az ember érezte, hogy magunk között vagyunk" megjegyzés az osztrákokat emlékeztette huszonegynéhány évvel azelőtti életérzésükre. Az 1961-ben a tv-ben sugárzott, jó egy órányi darab közben is már felháborodott telefonok jelezték a botrány kezdetét. A vallomás, miszerint "Én csak egy szál zsidót vezettem elő (ti. a járdát felsikálni). Én áldozat voltam. Idealista létemre. Mások közbe meggazdagodtak" - egyértelműen túllépte az ingerküszöböt. A hatás: a felnőttek felhördültek; az ifjúság megkönnyebbült, hogy a tabu szüleik és nagyszüleik múltjáról nem tabu többé.
Karl úr beszédét a befejezetlen mondatok, a sablonos - a tudálékosan hivatalos kifejezésekkel tarkított - szófordulatok, a képzavarok, a nyelvhelyességi hibák jellemzik. A magyar átültetésben Parti Nagy kiűnően szedte csokorba az ilyenfajta magyar figurák beszédmódjára jellemző fordulatokat az önelégült, dicsekvő, a morált nem ismerő Karl úr életre keltéséhez.
"Minden skrupulus nélkül hasonul mindenhez. A legbelső meggyőződéssel hárítja el magától a felelősséget, erre van szocializálva, ezért használható föl mindenre. Nem dönt úgy, hogy gazember lesz, dehogy. Tudatában sincs, hogy gazember, hisz gazemberek csak odafönt vannak, mi itt lent, ugye nem vagyunk politikusok, de élni viszont kell, csak az ökör konzekvencs, és így tovább. Egyszerre van meggyőződve arról, hogy ő áldozat, effektív mártír, és arról is, hogy az élet császára, és ezeket ő mindig és mindenkor megvezette. Minden helyzetben a talpára esik, és a maga kis hasznát mindenhonnan leszakítja, privátim is és politikailag is. Minden felsőbbséget támogat, személy szerint soha nem jut igazi hatalomhoz, csupán függ annak kegyeitől. Ez a világ rendje, gondolja, kliensnek lenni. Éppúgy idomul a paternalizmushoz, mint a totalitarizmushoz. Önbizalma határtalan. Hízelgő és ordenáré, gonosz és közönséges" - írja a főhősről a könyv bevezetőjében Parti Nagy Lajos.
