Egy budapesti óvóhelyen született 1943. december 22-én. Ez a dátum később is jelentős volt számára, "Joszip és Jézus közötti" születésnapját rendszeresen versbe szedte. Másfél éves volt, amikor hivatalnok édesapját elvesztette, s ettől kezdve az irodalom iránt fogékony könyvelő édesanyja nevelte. Ő adta kezébe Ady, József Attila, Radnóti, valamint a német klasszikusok, Goethe, Heine műveit. Olvasmányélményei hatására határozta el már igen korán, hogy költő lesz. Tízéves korában írt zsengéi a napi aktualitásokhoz - Sztálin halálához, a gyapotszedéshez - kapcsolódtak: "ember és állat köszönti a napot / virágzik Mezőtúr nyári hólabdája, a gyapot" - e korai költemény még nem tekinthető a későbbi Petri-életmű szerves részének.
Magyarázatok M. számára
Középiskolai tanulmányait a Toldi Gimnáziumban végezte, s ebben az időben alakította ki szoros kapcsolatát a különböző kocsmákkal és mindenféle szeszekkel. Érettségi után önmaga igazi útját keresve több foglalkozást is megpróbált. Vonzotta az orvosi pálya, a pszichiátria, így rövid ideig egy munkaterápiás elmegyógyintézetben dolgozott, majd raktári segédmunkás volt egy könyvkiadónál, végül a Kohó és Gépipari Minisztérium műszaki-dokumentációs osztályán lett korrektor. Első, immár komolyabb verseit az Élet és Irodalom, majd a Kortárs közölte, ám húszéves korában úgy érezte, hogy reménytelenül nem megy neki az írás, s elhallgatott. 1966-tól a budapesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább, ahol 1971-ben szerzett oklevelet. Ebben az évben jelent meg első, nagy sikert aratott kötete a Magyarázatok M. számára, amelyben az 1968 és 1970 között írt verseit gyűjtötte egybe.
Körülírt zuhanás
Ahogy egy ekkor készült interjúban megfogalmazta, 1968-ra "leszámolt" az egyre nyomasztóbbá váló József Attila-hatással, s sikerült kialakítania saját, egyéni hangját. A kritika szerint a kötetben megnyilvánuló negatívumok - tragikus pátosz, dezillúzió, az elvont radikalizmus kudarca - mellett benne van a humor, a groteszkre való hajlam, ami Petri későbbi költészetének is egyik markáns jellemzője volt. Az egyetem elvégzése után néhány évig újságíróként dolgozott, s 1974-re sikerült újabb kötetre való verset megalkotnia. A Körülírt zuhanás költeményeiben az első kötet hosszúverseihez képest a rövid állapotképek dominálnak. 1974-től - mai kifejezéssel élve - szellemi szabadfoglalkozású volt, időnként alkalmi munkákat vállalt, fordított és volt például kérdezőbiztos is, hogy pénzhez jusson.
Ellenzéki szerepben
A hetvenes évek második felétől rész vett különböző ellenzéki megmozdulásokban, 1979-ben egyik szervezője volt a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen indított aláírási akciónak. Emiatt elvesztette a korábban megítélt Móricz-ösztöndíjat, ezt azonban barátai összeadták számára. 1981-ben Kis János, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Szilágyi Sándor, Nagy Bálint, Kenedi János társaságában az akkor meginduló Beszélő egyik szerkesztője lett. Ugyanebben az évben már szamizdatban megjelent az Örökhétfő című kötete, s ezt követően versei csak külföldön és szamizdatban jelenhettek meg. 1989, a rendszerváltás után "jelző nélküli liberálisként" a történelmi változások költői tényrögzítője, kommentátora, s a Holmi című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Rövid ideig az SZDSZ-nek is tagja volt, 1994-ben azonban kilépett a pártból, mert nem értett egyet azzal, hogy az SZDSZ támogatta a polgármester-képviselő összeférhetetlenségről szóló 1990-es törvény megváltoztatását.
?Nemzet- és vallásgyalázó?
Számos más rangos irodalmi elismerés mellett 1990-ben József Attila-, 1996-ban pedig Kossuth-díjat kapott. Ez utóbbit az akkori államfő, Göncz Árpád e szavakkal adta át: "Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk." A díj ugyanakkor kiváltotta a jobboldali ellenzék egy részének haragját: Torgyán József kisgazda frakcióvezető parlamenti felszólalásában "nemzet- és vallásgyalázónak" minősítette Petri és Esterházy műveit.
A kilencvenes évek végén a nőket, ételt-italt, cigarettát soha meg nem vető költőnél rákot diagnosztizáltak, amelynek a gondos és rendszeres orvosi kezelések sem tudták útját állni, s Petri 2000. július 16-án Budapesten meghalt. Végakaratának megfelelően a dunaalmási temetőben lelt örök nyugalomra, harmadik felesége, a verseiben Mayaként emlegetett Nagy Mária mellé temették.
Nomen est omen
Petri nemcsak költőként volt jelentős: Nomen est omen ? a líra általános elmélete című tanulmánya komoly és nagyhatású esszé. ?(Második) állításom az, hogy a lírai költészet egyedüli kiváltsága, hogy univerzálékat tegyen tárgyává, teszem azt: szabadság, szerelem, természet, élet, halál, boldogság, boldogtalanság. Ezeket nevezném én az élet "építőkockáinak", vállalva az építőkocka kifejezéssel a művészet játék mivoltára való utalást is. Sőt, több mint vállalva, egyenesen provokálva minden haszonelvű megközelítést, ki merem mondani, hogy a költészetnek épp úgy nem célja , nem "télosza" az ismeretközvetítés vagy a politikai propaganda, ahogy a szeretkezésnek nem célja a gyermeknemzés, hadra fogható fiak, vagy hadra fogható fiak kihordására alkalmas leányutódok termelése. Sőt, a költészet mint önmagától idegent utasít el minden céltételezést, és ellenséges az "élettel" mint olyannal szemben is. ? (A teljes esszé ITT.)
Petri költészetét nem kizárólag csak a szakma respektálta az utóbbi évtizedekben, hanem az egyik legnagyobb olvasói táborral rendelkező költőnk. A freeblog.hu-n például külön ?rajongói oldala? van, ahová bárki beírhatja kedvenc Petri-versét, vagy olyat, mely a költőnek/höz/ról szól.
Hasznos oldalak:
Részletes életrajz és művek a Digitális Irodalmi Akadémián
Keresztury Tibor tanulmánya Petri szerelmi költészetéről
Orbán Ottó: Petri György halálára
Az Élet és Irodalom emlékszáma
