Május 16-án 16 órától az Írók Boltjában lesz a Parnasszus Könyvek legújabb versesköteteinek dedikálással egybekötött bemutatója. A könyvek:
Boldogh Dezső: Gyalogbeszéd
Borsos Roland: Vissza a helyére
Mézes Gergely: Miféle nyár
A szerzőkkel Turczi István, a kiadó vezetője beszélget. Közreműködik: Lázár Balázs színművész.
Boldogh Dezső lírájáról Petőcz András ezt írta:
?A megszólalás ereje. A versíráshoz kell egy kis elengedettség, kicsit felejtsük el, hogy a vers készül, és ebben az elengedettség-dolgot Erdély Miklóstól vettem, ő írta le mindezt nagyon pontosan, a Metánban vagy a Mondolatban, utána lehet nézni. A tét, mennyire vagyunk képesek nem odafigyelni arra, hogy most nagyon is odafigyeljünk. A vers, a megszólalás erejétől függ. Hogy elengedettségünkkel mennyire természetesen és milyen mélyről tudjuk felszínre hozni azt, ami felszínre akarna jönni. Médiummá válunk az alkotás legjobb pillanataiban, közvetítünk valamit valahonnan valahová, és közben a valaminek mi magunk is részesei leszünk, mert olyasvalamit adunk tovább, amit csak mi közvetíthetünk, senki más. Az elengedettség és a koncentráció sajátos egyvelege ajándék, amit megvásárolni nem, csak megkapni lehet, illetve önismerettel eljuthatunk arra a pontra, ahol van esélyünk az ajándék átvételére. Boldogh Dezső a Gyalogbeszédben ráérzett erre az állapotra. Monológjai a szakrális állapot elérését tűzik ki célul. Eljutni arra a tudati szintre, ahol esélyünk van arra, hogy rövidebb-hosszabb időre igazi médiummá legyünk. Médium art az, amit Boldogh művel, és most a megfejthetetlen és a megfejthetetlen közötti közvetítő szerepre gondolok. Arra, ami csak keveseknek jut osztályrészül. Önkívületi állapot: valahonnan mélyről, nagy erővel jönnek felszínre az olyan sorok, hogy "a metróból tolongva tarka népek / százlábúakként iramlanak / és mint menekülttáborra ha a csönd leszáll / villamos-lámpák hosszú árnyainál / hallgattam mit susognak a lakótelep-falak", meg az olyanok, hogy "a padokon részegek feküdtek / mert vad álmokra gyűlt bennük a holdkór", meg az olyanok, hogy "hallgatom fáradt hablatyát a mélynek". Éppen ezért, bár "mindannyian másomféle ürgék" vagyunk ott, hol "országnyi lapály ömlő versek árja", nyugodt szívvel mondom, hogy Boldogh Dezső kötetének megszületése fontos pillanat lehet az újabb magyar irodalom történetében.?
