A pecsenyehattyú tálalva

Irodalom

 

Egy gazdagon illusztrált mesekönyv manapság nem számít ritkaságnak, az viszont már annál inkább, ha a benne található rajzok huszonöt évig lappangtak egy fiókban, a történetek nyelvezetéért pedig nem más, mint Parti Nagy Lajos a felelős. Banga Ferenc grafikus illusztrációi - amelyek a most megjelent A pecsenyehattyú és más mesék című kötetben találhatóak - eredetileg ugyanis egy tizenhárom részes rajzfilm 1983-ban kiírt pályázatára készültek, amelyek aztán valami azóta is homályos okból kifolyólag eltűntek, és csak nemrég, a Képzőművészek Szövetségétől kerültek újra elő. A grafikus humorosan meg is jegyezte a könyv - az Írók boltjában rendezett - bemutatóján: "Én nem tudtam, hogy ilyen jól tudok rajzolni". Az egykori pályázat fő profilja az volt, hogy erőszakmentes történetek elevenedjenek meg a készülő rajzfilmen - Banga Ferenc így a mesék felé fordult, de meggyűlt velük a baja, hiszen a népmesék is tele vannak gyilkossággal és kútbadobálással. A tizenhárom epizód egyenként 6 perces lett volna, így egy-egy meséhez is 6-6 kép készült.

 
Az egyes rajzokat úgy kell elképzelni, mint egy operaszínpadot - mondja a grafikus. Emellett kitér arra is, hogy ezek tulajdonképpen képmutogató-táblák, amelyeket néhányszáz éve a vásárokban mutogattak a közönségnek. Ehhez tökéletesen illik Parti Nagy Lajos ízes, a székely népmesék tónusát idéző nyelvhasználata, aki a különböző nemzetiségek - például a lengyel, török, japán vagy orosz - meséit archaikus, ám egyúttal modern nyelvezetre fordította át. A magyar népmesekinccsel kapcsolatban megjegyezte: "Ha az ember 200 évig élne, akkor sem tudná átúszni ezt az óceánt". Szerinte A pecsenyehattyú olyan embereknek szól, akik "tudnak olvasni a szemükkel meg a fülükkel", akik nyitottak a népi nyelv groteszkségére és archaikusságára. A nyelvújítóként számon tartott szerző olyan egyedi, a múlt és jelen lenyomatát magukon viselő szavakat csempészett a történetekbe, mint például a "fölturbócodva", "hemmedez", "ongorkodik" vagy a "vip-pitvar". A különleges nyelvezet ellenére - vagy talán éppen ezért - a legkisebb korosztály is örömét lelheti a kötetben. A könyvbemutatón Parti Nagy Lajos A felfuvalkodott csibe című portugál, és Az ördög darálója című finn történetet olvasta fel, ami bebizonyította: komoly rekeszizomláznak néz elébe, aki kezébe veszi a kötetet.