Ferencz Győző egyetemi tanár, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke a kiállítás megnyitóján kiemelte: a tárlat olyan dokumentumokat tár a nyilvánosság elé, amelyeket korábban még a kutatók sem láthattak. A kéziratok egy része különleges helyet foglal el az irodalom történetében: ezek az abdai tömegsírból kerültek elő. Köztük van az a vers, amelyben a költő az erőszakos halál egész életét végig kísérő látomásának beteljesüléséről ír, de amely egyben beteljesítette azt a reményt is, hogy a mű megmarad. "A gondosan megválogatott kéziratok és dokumentumok Radnóti sorsának sűrített kivonatát adják" - összegezte Ferencz Győző.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 2008-ban ajándékozta férje teljes kéziratos hagyatékát a MTA Könyvtárának (MTAK). A hagyaték részeként sok egyéb mellett olyan eredeti kéziratok kerültek az MTAK állományába, mint a Bori notesz vagy a Szalai Sándornak Borban átadott "bori versek": a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, vagy az Erőltetett menet.
A Bori notesz ugyan hasonmás kiadásban többször is napvilágot látott már, az eredetit azonban most tekintheti meg először a nagyközönség. A tárlaton látható a költő 1944. május 19-én, a harmadik munkaszolgálatba bevonulása előtti napon írott híres versének, a Töredéknek az autográfja is.
Külön tárlóba helyezték az abdai tömegsírból előkerült tárgyak és dokumentumok jelentékeny hányadát: a Bori noteszon kívül egyebek között Radnóti Miklós különféle igazolványait, fényképeit, Gyarmati Fanni fényképeit, férjéhez a harmadik munkaszolgálatba írott leveleit, levél-imádságát férjéért, valamint a Nyolcadik ecloga külön lapon fennmaradt példányát is.
Egy másik tárlóba versek és versfordítások eddig nem látott autográfjai kerültek. Egymás mellett láthatók a Második ecloga, a Harmadik ecloga és a Negyedik ecloga kéziratai. Külön tárló válogat Radnóti eddig kiadatlan és kiállítatlan leveleiből. Egyebek között megtekinthető a költőnek a feleségéhez írott két utolsó tábori levelezőlapja.
A kiállítás bemutatja a költő és barátainak szókirakós játékát, s Radnóti lakásán, a könyvszekrényére függesztett táblát is, amelyen a költő szellemesen megindokolja, hogy miért nem ad kölcsön könyvet. A naplók és noteszek legmeglepőbbike a "rovófás": a költő ebben vezette, hogy ismerőseinek "mennyi van a rovásán". Egy tárlót a költő versesköteteinek első kiadású példányai töltenek meg.
Bemutatnak eredeti fényképeket Radnóti családtagjairól, barátairól, Gyarmati Fanniról és a költőről. Látható Radnóti saját kezűleg rajzolt családfája, születési anyakönyvi kivonata, érettségi igazolványa, névváltoztatást engedélyező okmánya, szolgálati jegye, és második munkaszolgálata idejéből, 1943-ból fennmaradt kimaradási engedélye.
A tárlat, amelyet Babus Antal, a Kézirattár és Régi Könyvek osztályának munkatársa, Radnóti Miklós kéziratos hagyatékának feldolgozója állított össze, május 29-ig látogatható az Akadémiai Könyvtárban.
