(MTI) - A történelem kalapálta a XX. század egyik legnagyobb lírikusává, azzá, aki az uralkodó eszmék térhódításának ellen tudott szegülni - méltatta Tóth József XIII. kerületi polgármester Radnóti Miklós életútját a költő szülőházánál tartott ünnepi beszédében. Mint kiemelte, Radnóti mindig megőrizte emberségét, és nem fogadta el az antiszemita bélyeget. Ideje másként olvasni Radnótit, úgy, hogy ne legyen se hős, se mártír, se költő, hanem olyan ember, aki ragaszkodott a hazájához - fogalmazott a polgármester.
Az emlékezés koszorúit és virágait a Kádár utcai emléktáblánál a polgármester mellett a képviselőtestület kulturális bizottsága, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) XIII. kerületi szervezete, a MEASZ Tábor Bizottság, a Május Elseje Társaság és a Múltunk Öröksége Alapítvány képviselői is elhelyezték.
A XIII. kerületi önkormányzat a Pozsonyi út 1. és a Radnóti Miklós utca 45. számú ház emléktábláinál is ünnepélyes megemlékezést tartott; a Pozsonyi úti lakásban élt 1935-től Radnóti és felesége, Gyarmati Fanni, aki 1999-től a XIII. kerület díszpolgára. A domborműves emléktábla Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A megemlékezésen részt vett a 97 esztendős Radnóti Miklósné, Fifi néni is.
A Radnóti Miklós utca 45-ben az utca elnevezésekor helyezték el a domborműves a táblát, amelyet Schaár Erzsébet érdemes művész készített. 1969-ben a Sziget utcát nevezték át a költő születésének 60. évfordulóján.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében a testület elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök emlékezett születésének századik évfordulóján a költőre. Mint mondta, Radnóti Miklós "fél élet" alatt alkotott emlékezeteset, "fájóan hiányoljuk azt, amit korai halála miatt nem olvashatunk tőle". Boross Péter megjegyezte: bár sok magyar költő hunyt el fiatalon, Radnóti Miklós halála "nem olyan volt, mint a költőké általában, az ő halála egy gyalázatos kor gyalázatos tettének következménye volt. Ezért illeti őt mélyebb szomorúság és kegyelet születésének századik évfordulóján" - hangsúlyozta.
A Magyar Írószövetség koszorúját Vasy Géza, a szervezet elnöke helyezte el a költő sírjánál. Az irodalomtörténész beszédében Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse kapcsán a költő hazájához fűződő viszonyát elemezte. "A jóakaratú, ámde az életsorsban tájékozatlan olvasó a szöveg alapján aligha gondolhat arra, hogy a szerző a gyalázatos zsidótörvények hatálya alá esett, hogy már kétszer volt munkaszolgálaton, és bármikor várhatta az újabb behívót" - mondta Vasy Géza.
Az írószövetség elnöke szerint Radnóti nem a katonákat, hanem az egész emberiséget ítéli el versében, azt az "ősidők óta megnyilvánuló társadalmi rosszat, hogy a különböző népek, országok évezredek óta harcolnak egymással". Felidézte, hogy a vers keletkezésekor, 1943-ban Radnóti már arról ír, hogy "ennek a háborúnak a magyarság szempontjából vannak felelősei, bűnösei és vétlen áldozatai". Vasy Géza hozzátette: Radnóti szerint népeket nem lehet felelősségre vonni, "élnek dolgozók is, költők is bűntelen". "A háború utáni világ, a béke kora szinte idillként mutatkozott meg Radnóti kései költészetében, csak ilyennek volt érdemes elképzelnie a jövőt. Ám a népek és vezető politikusaik 1945 után sem váltak bűntelenné sajnos" - tette hozzá Vasy Géza.
Rámutatott, hogy 1944 januárjában, amikor Radnóti felolvasta ezt a verset barátainak, azok "zavartan, elutasítóan fogadták a hazaszeretet megvallását éppen attól, akit kitaszítanak e hazából". Hazaszeretetének "nagy erejű költői megörökítésével és magatartásával Radnóti Miklós örök erkölcsi példaképpé vált" - tette hozzá a Magyar Írószövetség elnöke. Beszédében kitért arra is, hogy Radnóti jelenleg az egyik legnépszerűbb költő az ifjúság körében, amit Vasy Géza azzal indokolt, hogy a "személyiség, az életsors és a költői mű szétbonthatatlan egységet alkot".
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója felidézte, hogy április végétől - akkor nyílt meg Az égre írj, ha minden összetört címmel a költő életművét bemutató kiállítás - a 2009-es évet Radnóti költészetének megismertetése szolgálatába állították. "Hisszük, hogy az évforduló nem a felemelés, majd az elejtés gesztusát, hanem az életmű állandó irodalmi köztudatban tartását ápolja, hívja életre" - tette hozzá. Megjegyezte, hogy Radnóti költészetében már korán megjelent az "elmúlás víziója, az erőszakos halál rémképe". Szerinte Radnóti kortársaihoz képest korán felismerte a rá leselkedő veszélyeket, és a "bizonyos halál képe" ettől lett életének, költészetének központi témájává.
"A szétzilálódott világban egyedül a rend, a forma szigorúsága adott a költő számára belső erőt, felemelkedési lehetőséget a haláliszonyatot árasztó valóság felett" - vélte E. Csorba Csilla, leszögezve, hogy korai halála ellenére Radnóti költészete "lezárt, szigorúan befejezett és összetartozó életmű".
A megemlékezésen az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola szavalói, valamint Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója mondott verset. A koszorúzáson a gyakorlóiskola diákjai és tanárai, pártok és civil szervezetek képviselői is megjelentek.
Radnóti Miklósra emlékeztek a kelet-szerbiai Borban is, amelynek közelében a költő munkaszolgálatosként mintegy három hónapot töltött 1944-ben.
Az egész napos rendezvénysorozatot a város önkormányzata és a belgrádi magyar nagykövetség együtt szervezte, s részt vett rajta Nebojsa Bradic szerb kulturális miniszter is.
A megemlékezés a város központjában, Radnóti Miklós szobránál kezdődött, amelyet 1979-ben a bori tó partján állítottak fel először. Varga Imre alkotását 2001 őszén ellopták, de mivel a művésznek volt belőle másolata, a szobor 2004 óta új helyen, a városi kórház előtt ismét látható.
Srdjan Marjanovic bori polgármester és Papp Sándor belgrádi magyar nagykövet köszöntője, s a szobor megkoszorúzása után egy ősbemutató következett, Milica Paranosic Razglednicák című oratorikus művéé. A New Yorkban élő szerb zeneszerző a költő azonos című (Razglednicák - Képeslapok) versciklusát zenésítette meg - ennek első darabja Borban született.
A Szerbiában Danilo Kis fordításában megismert versekre épülő alkotást a Belgrádi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Karának zenész és énekes hallgatói és tanárai mutatták be Mészáros Gábornak, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színészének narrátori (a rövid költemények elmondásából álló) közreműködésével.
Délután Bor mellett, az egykori Heidenau tábor helyén folytatódott a megemlékezés, ott, ahol Radnóti Miklóst 1.500 fogolytársával együtt tartották. Bor és Zagolica térségében 33 ilyen tábor működött. A szegedi Radnóti Miklós és a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium hallgatói magyar nyelven szavalták Radnóti verseit, majd leleplezték a költő emléktábláját.
Az estig tartó rendezvénysorozat keretében mutatja be a bori városi könyvtárban Németh Ferenc, az újvidéki Fórum könyvkiadó igazgatója a Radnóti verseit tartalmazó, Strmom stazom (Meredek ösvényen) című kötet új, hasonmás kiadását. A kétnyelvű versválogatás először 1961-ben jelent meg, s Radnóti alkotásai mellett az 1989-ben elhunyt, s halála előtt irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar-zsidó-szerb Danilo Kis (Kiss-Kohn Dániel) fordításait tartalmazza. Ebben a formában ismerte meg tavaly az Egyesült Államokból Szerbiába hazalátogató Milica Paranosic is a Razglednicákat.
Az egész napos centenáriumi ünnepség rendhagyó "tanórákkal" zárul. Sava Babic, a magyar irodalom legjelesebb szerbiai tudósa, a Belgrádi Egyetem professzora, valamint Szita Szabolcs budapesti egyetemi tanár, történész beszél a vészkorszakról, majd Vesna Tesovic, a bori könyvtár igazgatója megnyitja a Radnóti Miklós életét, művészetét bemutató kiállítást.
