A Hangsúly művelődési és művészeti alapítvány kuratóriuma egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József-díjat Vári Fábián László költő, néprajzkutató kapja. A díjátadás december 13-án, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban lesz, este hat órakor.
A díjjal a kuratórium "az ország keleti feléhez kötődő, de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotókat jutalmazza. Olyanokat, kiknek esztétikai teljesítménye kiemelkedő, erkölcsi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen." A civil kezdeményezésre létrejött díj (100000 forint, König Róbert grafikusművész által metszett oklevél, és Kő Pál szobrászművész plakettje) történetében pénzhiány miatt 11 éves szünet volt. Az eddigi jutalmazottak:
Balázs József író (1993)
Nagy Gáspár költő (1994)
Aczél Géza költő (1995)
Szöllősi Zoltán költő (1996)
A díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával "örökbe fogadta", így 2007-tól a díjhoz járó összeg a mindenkori minimálbér háromszorosa. (Jelenleg körülbelül 200000 forint).
A díjazott életrajza:
Vári Fábián László 1951. március 16-án születik Tiszaújlakon, Ugocsa vármegyében. (Kárpátalja nagyszőlősi járása, Ukrajna.) 1968-ban Nagyszőlősön érettségizik. 1968-ban fölveszik az Ungvári Állami Egyetem magyar filológiai szakára. 1967-ben középiskolásként csatlakozik a Kovács Vilmos író és S. Benedek András egyetemista által szervezett Forrás Irodalmi Stúdióhoz. A kezdeményezés irodalmi, néprajzi, történeti indíttatású. Szembefordulnak azzal a nézettel, amely szerint "ezer éve nem volt itt semmi", csak a Szovjetunió teremtett műveltséget, s hogy a kárpátaljai magyar irodalom előképe Moszkvában, a magyar kommunista emigrációban keresendő. 1970-ben a Forrás Irodalmi Stúdió kéziratos folyóiratot indít Együtt címmel. A társaság döntő hatással van a középiskolás fiatalember érdeklődésére.
1971-ben a Tiszatáj közli verseit. Írásait Kovács Vilmos juttatja el Szegedre az akkori főszerkesztőhöz, Ilia Mihályhoz. 1971. augusztus 20-án a Kárpáti Igaz Szó szerkesztője Balla László Elidegenedés!? címmel névtelen cikket ír a Forrás Irodalmi Stúdió szerzői ellen. Vári Fábián László két versét is említi. Burzsoá eszmék, apolitikusság, szovjetellenesség a vádak. S. Benedek András és Zseliczki József a másik két megbélyegzett. Balla László az egyetemi Komszomol és pártszervezetek éberségét hiányolja. 1971-ben a Forrás Stúdiót betiltják. 1971 őszén a Stúdió tagjai egy beadványt fogalmaznak a területi pártbizottságnak, amelyet kétszázan írtak alá. A beadvány fogalmazásában, terjesztésében és az aláírásgyűjtésben a költő is részt vesz. 1971 szeptemberében elkezdődnek a megtorlások.
Fodó Sándort, aki kiállt a diákok mellett, fegyelmivel távolítják el az egyetemről. Elbocsátják Kovács Vilmost a Kárpáti kiadó magyar szerkesztőségéből. Várit pedig 1972 januárjában rektori döntéssel kicsapják az egyetemről. Három hónapig a tiszaújlaki cipőgyár rakodómunkása. 1972 májusában behívják katonának a szovjet hadseregbe. Hathónapos berdicsevi (Ukrajna) kiképzés után másfél évre Magdeburgba (NDK) kerül. Közben rakétalövészeti gyakorlaton Kazahsztánba viszik. 1974 májusában leszerelik. Beregszászon kap munkát a fémipari kísérleti üzemben. 1974 szeptemberében visszaveszik az egyetemre. 1978-as diplomamunkája A katonaélet motívumai a Kárpátaljai magyar folklórban címmel a gyűjtő néprajzost mutatják. 1978-ban aspirantúrára hívja az egyetem, de a felkérést nem fogadja el. 1979-ben a KGB igyekszik nyomást gyakorolni rá, hogy vegyen részt a József Attila stúdió munkájában. Az egykori följelentőnek, Balla Lászlónak szintén a KGB nyomásra, publikációra kell biztatnia az addig hallgató költőt. (A József Attila stúdió a Forrás szétverése után "központi megrendelésre" alakul. 1989-ig, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megalakulásáig működik.)
A díj története:
A Ratkó József-díj annak a rendhagyó szellemi kezdeményezésnek a folytatása, amely 1983 novemberében született, s amely három és fél éven át havonta igyekezett fórumot teremteni a helyi és országos, valamint határon túli irodalmi, közéleti folyamatoknak, s lett így akaratlanul is a rendszerváltást előkészítő szellemi mozgások része. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének nem volt, illetve ma sincsen országos jelentőségű irodalmi és művészeti, havi folyóirata, ezt igyekezett pótolni ez az egykori vállalás.
Ratkó József költő, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Antall István rádiós-újságíró 1983 novemberében rádiós folyóiratot indított Nyíregyházán, Hangsúly címmel. A Tiszatáj, illetve a Mozgó Világ körüli botrányok sorozatától tépázott idegrendszerű helyi hatalom ingerülten fogadta a folyóirat-indítási kísérletet. A rádiós periodika kényszerű kompromisszum volt. A közönség előtti rádiófelvételek azonban a "kelleténél nagyobb" érdeklődést váltottak ki. A három szomszédos ország magyarlakta vidékén is érzékelhető volt a hatásuk. A szlovákiai Bodrogköz Kassáig, a birodalmi peremvidék: Kárpátalja és a romániai Partium, Észak-Erdély magyar lakossága figyelemmel kísérte a minden hónap utolsó vasárnapján jelentkező negyvenperces összeállítást (amelyet a 2007. június 30-án egy tollvonással megszüntetett) Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója sugárzott a 240 méteres középhullámon.
A rádiós folyóirat 1987-ig működött folyamatosan, utóbb alkalmi, évfordulós találkozókon, irodalmi esteken idézte az egykori hangulatot. Ez idő alatt közel háromszáz alkotót szólaltatott meg. Több hangjáték és két színdarab ősbemutatójának a nyíregyházi rádiófelvételek teremtettek alkalmat. Megélénkült a helyi irodalom-, színház-, és képzőművészeti kritika, honosodott a rangos közéleti és irodalmi publicisztika, emlékezetes viták rádiós rögzítésére került sor. Versek százai, novellák tucatjai szólaltak meg e közönség előtt első közlésként. S mindez a kezdeti időkben némi fenyegetettség mellett, utóbb változó közegben, mégis inkább rendszeres és tervszerű támogatás nélkül.
1995 őszén, amit az egykori megyei pártvezetés nem tudott elérni, az megtörtént. A Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának akkori irányítói előbb ellehetetlenítették, majd teljesen száműzték a műsort a rádió adásidejéből. Azóta az összeállítások egyre ritkábban, csak Budapesten, a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának gondozásában kerültek adásba, majd egy szűk évtizede ezek is megszűntek. Azóta a Hangsúly egykori munkatársai a Ratkó József nevét viselő országos nagykállói versmondó találkozón jönnek össze kétévente.
1996-tól a Ratkó József-díjat nem adta ki a kuratórium. Úgy vélték, hogy ha a megfelelő színvonal nem tarható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását. 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés szeptember 15-i, messzire tekintő határozatával megteremtette a Ratkó József-díj működésének anyagi feltételeit. 2007-től tehát a megye rangos irodalmi-művészeti díjaként újjászülethet ez a hagyomány.
A Hangsúly Ratkó József kezdeményezésére született. 1989-es halála óta is neve köré szerveződik ez a hazahívó esemény. Így is él a műsor, az irodalmi est, a díj és az azt támogatók évente egymásra találó közössége.
A kuratórium tagjai:
Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény),
Csíkos Sándor színművész (Debrecen),
Gál Sándor költő (Kassa),
Görömbei András irodalomtörténész (elnök) (Debrecen),
Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza),
Kósa Ferenc filmrendező (Budapest)
Román István tanár, a kulturális bizottság elnöke (Ibrány)
